A következő emberes űrrepülés dátumát most már hivatalosan is legalább egy hónappal eltolták. November után ideiglenesen akár személyzet nélküli üzemmódban keringhet tovább a Nemzetközi Űrállomás.
Hétfőn az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) illetékesei úgy határoztak, hogy a két orosz és egy amerikai űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállító Szojuz TMA-22 eredetileg szeptember 22-re tervezett startja október végére vagy november elejére csúszik. Ezzel időt szeretnének hagyni azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyek a Progressz M-12M teherűrhajó elvesztésével kapcsolatban folynak. Az ISS-re ellátmányt vivő Progressz múlt héten szerdán a Szojuz-U hordozórakéta harmadik fokozatának hibája miatt nem tudott pályára állni. Előzetes információk szerint a gyanú egy üzemanyag-szivattyúra terelődött, amelynek a rendellenes működése miatt a rakéta nem tudta elérni a kellő teljesítményt. Mivel az embereket szállító űrhajók Szojuz-FG hordozórakétája is hasonló felépítésű, a hiba okának tisztázása előtt kockázatos lenne űrhajósokat indítani. Az amerikai fél azt szeretné, ha a következő Szojuz űrhajó útja előtt még két sikeres, ember nélküli űrindítás történne Szojuz rakétákkal. (Az oroszok „legalább egy” ilyen startot említenek.) Ezek egyike lehetne a sorban következő Progressz M-13M teherűrhajó, amelynek startra való előkészítését el is kezdték Bajkonurban. A másik egy kereskedelmi repülés, az amerikai Globalstar mobil távközlési rendszer hat új műholdját pályára állító rakéta lenne. Mindkettőre október folyamán kerülhetne sor.
Ha a Szojuz TMA-22 október végi-november eleji startja mégsem valósulna meg, előfordulhat, hogy az ISS-t magára kell hagyni. A jelenleg fenn tartózkodó hat űrhajósból háromnak rövidesen vissza kell térnie a Földre. (Landolásuk tervezett dátumát most szeptember 8-ról 16-ra tolták.) A személyzet másik három tagja elvileg még maradhatna akár december végéig vagy január elejéig is, hiszen az ő Szojuz TMA-02M űrhajójuk újabb, és csak akkorra jár le a műszaki szavatossága. Azonban azzal is számolni kell, hogy a kazah sztyeppén, ahol a földet érés történik, a tél igen mostoha. Ha november 19-ig nem tudják elintézni a nappali landolást, akkor arra újbóli lehetőség csak decembertől adódik. Akkor, a tél közepén viszont a lehetséges visszajövetel időpontja az alkonyat előtti órákra csúszik, ami kockázatot is rejt magában: ha a keresőcsapatok netán nem találnák meg időben a leszállókabint, akkor éjjel, a farkasordító hidegben veszélybe kerülhetnének a visszaérkezett űrhajósok.
Az űrügynökségek természetesen igyekeznek mindent megtenni, hogy az ISS ne maradjon lakó nélkül. Ha minden jól megy, novemberig elindulhat a személyzetcsere. A 100 milliárd dolláros létesítmény, amely 11 éve állandóan lakott, távirányítható ugyan a houstoni és moszkvai központokból. Azonban épp most, amikor lényegében elkészült az űrlaboratórium, nagy veszteséget jelentene, ha nem volna ott senki, aki a tudományos kísérleteket folytathatja. A helyzetet nehezíti, hogy jelenleg Oroszország az egyetlen űrhatalom, amely embereket tud(na) szállítani az ISS-re, mivel az amerikai űrrepülőgépeket nemrég vonták ki végleg a forgalomból.
Kapcsolódó cikkek:
A Progressz-baleset hatása
GYORSHÍR: Megsemmisült Progressz
Kapcsolódó linkek:
Elhalasztották a következő Szojuz űrhajó indítását (AFP)
November után utas nélkül maradhat az ISS (Spaceflight Now)
A tegnap indított, de a hordozórakéta hibája miatt pályára állni nem tudó orosz teherűrhajó Szibéria déli részén csapódott a földbe. A Nemzetközi Űrállomás ellátása nincs veszélyben, de a balesetet követő vizsgálódás miatt felborulhat az utánpótlás és a személyzetcsere menetrendje.
