Mi várható 2014-ben? (1. rész)

Egy új év elején „kötelező gyakorlat” az előretekintés. Kezdjük idén is az emberes űrhajózási programokkal kapcsolatban várható eseményekkel.

2014-ben is folytatódik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetése. Az alacsony Föld körüli pályán keringő bázis már 2000 óta állandóan lakott. Az elmúlt években, miután a főbb modulok a helyükre kerültek, egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tudományos kísérletek végrehajtása. Az idő túlnyomó részében hat űrhajós dolgozik együtt a fedélzeten, nemzetközi összeállításban. Azért erejükből és idejükből a működtetés, a fenntartás és – mint legutóbb decemberben, a hűtőrendszer újabb váratlan meghibásodása során is látható volt – a javítási munka is jócskán elvesz. A személyzetek cseréjét 2014-ben is 3-3 fős részletekben, orosz Szojuz űrhajókkal fogják megoldani. Az új indítások tervezett menetrendje a következő:

Szojuz TMA-12M (március 25.) – Alekszandr Szkvorcov, Oleg Artyemjev (Oroszország), Steven Swanson (USA)
Szojuz TMA-13M (május 28.) – Makszim Szurajev (Oroszország), Gregory Wiseman (USA), Alexander Gerst (ESA/Németország)
Szojuz TMA-14M (szeptember 30.) – Alekszandr Szamokutyajev, Jelena Szerova (Oroszország), Barry Wilmore (USA)
Szojuz TMA-15M (november 30.) – Anton Skaplerov (Oroszország), Samantha Cristoforetti (ESA/Olaszország), Terry Virts (USA)

A fenti névsorokat figyelmesen böngészőknek feltűnhetett, hogy az orosz űrhajósok között felbukkan egy női név is. Hosszú évek (pontosabban 1997, Jelena Kondakova utolsó űrutazása óta) idén először fordulhat elő, hogy Oroszország színeiben ismét női űrhajós repül. A 2014-ben startolók között a másik nő egyébként az olasz Samantha Cristoforetti, aki az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajócsapatának tagja.

Az 1976-os születésű, mérnök végzettségű Jelena Szerova lehet sorrendben mindössze a negyedik orosz női űrhajós, s közülük az első, aki már a Szovjetunió felbomlása utáni korszakban (2006-ban) kezdte meg a kozmonauta-kiképzést. A Nemzetközi Űrállomás 41-es és 42-es számú személyzetében dolgozhat, előre láthatóan 2014 szeptemberétől 2015 márciusáig. (Kép: RIA Novosztyi)

Az ISS működéséhez az emberek mellett kísérleti anyagokra, eszközökre, műszerekre, tartalék alkatrészekre is folyamatosan szükség van. Az űrállomás pályájának módosításához üzemanyag, az űrhajósok életfeltételeinek biztosításához pedig élelmiszer, víz, levegő kell. A rendszeres ellátmányt teherűrhajókkal biztosítják. Közülük a legrégebb óta szolgálatban levő az orosz Progressz típus, amelyből 2014-ben négyet küldenek fel. A számozásuk M-22M-től M-25M-ig terjed, a tervezett indítási hónapjaik pedig február, április, július és október. A személyzet nélküli teherszállító űrhajók legnagyobbika az európai ATV (Automated Transfer Vehicle). A sorozat legutolsó, ötödik elkészülő tagja, a Georges Lemaître (ATV-5) júniusban indul egy Ariane-5 hordozórakétával, a francia guyanai Kourou űrközpontból. A japánok HTV (H-2 Transfer Vehicle, más néven Kounotori, azaz fehér gólya) teherűrhajójának ötödik példánya júliusban követi.

Az Egyesült Államokban túljutni látszik a próbaidőszakon, és magasabb fokozatba kapcsol az ISS magánfejlesztésű teherűrhajókkal való ellátása. A múlt év végéről húzódott január elejére az Orbital Sciences cég Cygnus teherűrhajójának startja. Ez az Orb-1 jelzésű repülés lesz a Cygnus tavalyi sikeres próbaútja után az első, immár szolgálatszerű járat. Ezt 2014-ben még kettő (egy-egy májusban és októberben) követheti, a virginiai partok mellől, a Wallops-szigetről indítva. A már bejáratottabbnak számító amerikai magán-teherűrhajó, a SpaceX Dragonja három úttal szerepel a 2014-es menetrendben. A CRS-3-tól 5-ig terjedő számozású repülések dátumai: február, június és szeptember. Az előző év tapasztalata alapján azonban nem feltétlenül kerül majd valóban sor mindegyikre 2014-ben. A Dragon fontos, a többi teherűrhajó-típustól eltérő tulajdonsága, hogy képes épségben visszatérni a Földre, így az ISS-ről származó küldeményeket (kísérleti eredményeket, alkatrészeket) is vissza tudja juttatni. A többi típus tagjai dolga végeztével, az űrállomásról való leválás után megsemmisülnek a sűrű légkörben, így legfeljebb hulladék elszállítására vehetik hasznukat.

2014-ben, az ötödik tagjával búcsúzik az ESA sikeres teherűrhajója, az ATV. (A fénykép még 2012-ben, az űrállomáshoz dokkolni készülő ATV-3-ról készült.) A típus kiszolgálómodulja az amerikai Orion űrhajókban kelhet majd új életre. (Kép: NASA)

Kínából az előzetes várakozások szerint idén nem indul emberes űrhajó. Tavaly a Sencsou-10 háromfős személyzete utoljára látogatta meg a Tienkung-1 kísérleti űrállomásmodult. Az továbbra is a Föld körül kering, de már csak távirányítással üzemeltetik. A kínaiak immár egy nagyobb, a későbbiekben állandóan lakhatóvá fejleszthető űrállomásuk felépítésére koncentrálnak. Ezt a stádiumot 2020 körül szeretnék elérni. A következő modul talán 2015-ben állhat pályára. Amerikában közben a NASA fejlesztette Orion űrhajó – amellyel majdan, a tervek szerint 2020-ra visszatér az „állami” emberes űrrepülési kapacitás, méghozzá az alacsony Föld körüli pályák régióján túlra – szeptember tájékán indulhat első rövid próbarepülésére – természetesen még nem túlságosan messze, és utasok nélkül.

(A következő részben ízelítőt adunk az automata műholdas és űrszondás programokkal kapcsolatban 2014-re várható érdekes eseményekről.)

Kapcsolódó cikkek:
Mi várható 2013-ban? (1. rész)
Mi várható 2013-ban? (2. rész)
ISS: újra működik a hűtőrendszer
50 éve repült Tyereskova
ATV-4: egy tökéletes repülés tüzes vége
Cygnus: januárra halasztva
Jönnek a „túlméretes” kínai űreszközök
Európaiak az Orionban
Mi várható 2014-ben? (2. rész)