1958. július 29-én Eisenhower elnök aláírta azt a törvényt, amely egy új kormányhivatal létrehozásáról intézkedett: 1958. október 1-jén az USA repülés- és űrkutatási tevékenységének koordinálására megalakult a NASA.
Azok az idők, amikor napjaink talán leghíresebb amerikai kormányhivatala formálódott, a hisztéria, a politikai, ideológiai ellenállás ideje volt. A két világhatalom ádáz versenyt vívott „hidegháború” néven. Ennek a politikai küzdelemnek lett az egyik színtere a világűr. A Szovjetunió egy orrhosszal megelőzte az Egyesült Államokat, amikor 1957 októberében a világ első műholdját pályára állította. Amerikában döbbenet, aztán hisztéria söpört végig. Az átlagpolgár háborús vereségként, második Pearl Harbourként élte meg a Szputnyikot. A technológiai lemaradás a csúcstechnológiák bármelyikében a vereséget jelentette a hidegháborúban. A kormányzatnak nem volt mit tennie, megoldást kellett keresnie a lemaradásra.
A megoldás keresését egy, a Pentagonon belül működő csoportra, egy agytrösztre bízták, akik igen hamar előálltak a diagnózissal és a gyógymóddal is. A kórkép egyszerű volt: Amerikában a rakétafejlesztések szétszórtan, általában a hadsereg különböző fegyvernemeinél, gyakorlatilag egymással konkurálva zajlottak. Ez a szellemi – és pénzügyi – kapacitások pazarlása volt. A megoldás a kapacitások koncentrálása, egy szervezetbe összevonása volt. Érdekes módon az ötlet nem volt új, az USA az I. világháború idején már egyszer alkalmazta a repülési kutatásokban a módszert, amikor a NACA-ban vonta össze a repüléstani kutatásokat ütőképes harci repülőgépek minél hamarabbi létrehozására. Így aztán a kihirdetett törvény a NACA még meglevő szervezetét és szellemi műhelyeit használta az új hivatal gerincének, és a hadseregtől ide vonta össze az idevágó rakétakutatásokat is. (Az elnök ezen kívül a gyors diagnózisért „hálából” a névtelen pentagonbeli csoportot DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) néven önálló szervezeti rangra emelte és a mindenkor kifejlesztésre váró katonai technológiákkal szembeni követelmények meghatározását bízta rájuk feladatul.)
A gyógymód lassan, de biztosan hatott. Bár a szovjetek mindig egy lépéssel megelőzték kezdetben az amerikaiakat, ám a NASA lassan minden szovjet teljesítményre válaszolni tudott. Garmadával indultak a sikeres űrszondák (persze sikertelenek is), elérve előbb a Föld körüli pályát, majd a Holdat, valamint megteremtve a ma oly természetességgel használt űralkalmazások alapjait. Aztán Gagarinnal az emberes űrrepülések korszaka is megnyílott, amelyre a NASA-nak „kötelessége volt” választ adni. A Mercury programmal el is jutottak az első NASA űrhajósok a világűrbe. Kennedy elnök rendeletével pedig új célt – mindmáig a legbátrabbat – tűztek ki az űrhivatal elé.
A Gemini program, aztán az Apollo program a Hold elérését célozta – előbbi közvetve, utóbbi közvetlenül –, és a NASA el is érte általuk legnagyobb diadalát: Amerika „embert juttatott a Holdra és biztonsággal vissza is hozta onnan”. A diadal után még „mandinerből”, ujjgyakorlatként egy űrállomást is feljuttatott az ügynökség, hogy a Skylabbal megdöntsenek minden szovjet rekordot. Közben NASA-jeles űrszondák szálltak le a Marson és indultak kifelé a Naprendszerből az emberiség üzenetével. Aztán jött az új korszak, a többször felhasználható űrsiklók kora, amely inkább zsákutcát jelentett, mintsem sikert. Tetézte ezt a félsiker-érzést a két borzasztó űrrepülőgép-katasztrófa. A sikereket az új eszközzel a különböző űrszondák pályára állítása (majd a szondák újabb világraszóló eredményei) jelentették. Végül pedig eljött az emberiség legnagyobb űrvállalkozása, a Nemzetközi Űrállomás építése. Ennek a projektnek immár a vitathatatlan vezető ereje a komoly versenytárs nélkül maradt NASA.
A történelmi programok részletesebb leírását lásd a 45 éves évfordulóról megemlékező, alább megadott cikkeinknél. Hamarosan folytatjuk az elmúlt 5 év krónikájával!
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
45 éves a NASA (1. rész): A Földtől a Holdig
45 éves a NASA (2. rész): A Skylabtől az ISS-ig
45 éves a NASA (3. - befejező - rész): Más világok felfedezői
Internetes képtárral is ünnepel a NASA
50 éves a NASA (2. rész: A NASA válaszútja)
NASA honlap
Az Ekren Kiadónál nemrég jelent meg Horváth András és Szabó Attila új kötete, amelynek ott a helye az űrkutatást kedvelők könyvespolcán.
