Az IAF 55., Vancouverben megrendezett kongresszusának második napján, október 5-én Zhou Jianping (Csou Dzsa-ping) és Yang Liwei (Jang Li-vej) tartott sajtótájékoztatót. Az esemény után Zhou Jianping rövid interjút adott az Űrvilágnak. Az interjút hosszabb beszélgetés követte.
A sajtótájékoztató fő attrakciója Yang Liwei, az első kínai tajkonauta volt. Igaz, neki nem kellett előadást tartania, azt ő már megtette egy nappal korábban az IAF éves Közgyűlésének első napján. Mindkét helyszínen óriási tapsvihar fogadta.
A félórás sajtótájékoztató során Zhou Jianping professzor, a kínai emberes űrprogram tervező-helyettese beszélt az első űrhajós repülésének előkészületeiről, a Shenzhou (Sencsou) űrhajók korábbi, űrhajós nélküli utazásairól, végül a Sencsou-5-ről és magáról Yang Liwei-ről. Ezt követően egy negyed órás, Yang Liwei repülését a kínai nép fejlődésének tükrében bemutató videót tekinthettünk meg, aminek végén bemutatták a jövő terveit is.
A sajtótájékoztatót követően Yang Liwei fogadta a hosszú és hangos tapsvihart, majd hamar kivezették a teremből, Zhou Jianpinget pedig szinte lerohanták a megjelentek, hogy névjegyet cseréljenek vele és gratuláljanak az űrhajós felbocsátani képes nemzetek addig kéttagú klubjába harmadikként történő belépéshez.
Közben Zhou folyamatosan az ajtó felé lépdelt. Jómagam követtem őt, hogy azért lássa, valaki még fel akar tenni neki egy rövid mondatot. A teremből kiérve viszont ismét lerohanták a már kint lévők (különböző világhírű űrhivatalok, űripari vállalatok vezetői, képviselői), így az Űrvilág kérdésére még mindig várni kellett. Az első kérdés, amit fel szerettem volna tenni neki, az a kínai Mars-programmal volt kapcsolatos, hiszen egy időben még hallani lehetett kósza híreket egy lehetséges kínai Mars-szonda felbocsátásáról. Végül úgy döntöttem, és e döntésem meghozatalára ahogy a sort elnéztem, bőven volt időm, hogy a kínai holdprogramról kérdezem. Az emberes űrprogram tervező-helyettesét érdemesebb inkább erről faggatni, mint az űrszondás programról. Sokáig lehetett olvasni, hallani arról, hogy Kína emberrel kívánja meghódítani a Holdat, a hannoveri expo egyik kiállításán kínai űrhajósokat láthattunk a Holdon sétálni.
A sor végül megfogyatkozott, Zhou pedig elindult az őt kísérő kínai csoporttal. Kíséretében továbbra is ott volt az Űrvilág tudósítója. S ezúttal sikerült is feltenni neki a kérdést, amikor véletlenül kiesett minden a kezéből, s annak felszedésével voltunk elfoglalva. A választ mosolyogva s kissé értetlenkedve tette meg.
Vancouverben nem könnyű cigarettát kapni. Ez egy nagyon rossz szokás, de ha az embernek van egy fél órája a következő programig, és még szeretne is gondolkodni az interjú alapján írandó cikken, akkor jól jöhet egy szál cigaretta a több mint ezer forintba kerülő dobozból. Természetesen a kongresszusi központban nem lehetett kapni a gyilkos szálakból, így egy gyors tanácsot követve elindultam az egyik irányba. Végül körbejártam a fél kerületet, mire a kiindulásommal ellentétes irányban, körülbelül három percre végre találtam egy nyitva tartó trafikot.
Vancouver egyik negyede az ottani kínaiakról a Chinatown nevet kapta. Így nem lepett meg, hogy a trafikban kapható újságok egy része kínai nyelvű, címoldalon Yang Liwei űrhajóssal. Az eladónak szóba hoztam a látogatását, büszkén fogadta gratulációmat, majd elköszöntünk egymástól. Érkeztemkor rágyújtottam, s micsoda szerencse, hát nem épp a kínai emberes űrprogram vezető képviselője cigarettázott ugyanannál a hamutartónál? Rögtön felismert, köszöntöttük egymást, majd cigarettáztunk tovább. (Pedig mennyit törtem a fejem kérdéseken, amiket nem tudtam feltenni neki!)
Lévén, hogy valószínűleg egyhamar nem hoz minket újra össze a sors, korláthoz támaszkodó pozíciómat feladtam, felé fordultam, s jött a Mars-szondás kérdés. Amit olyan gyorsan megválaszolt, hogy visszatérhettünk a Holdra. S mivel még mindkettőnknek volt néhány perce (a szálak hosszából ítélve), gyorsan tisztázni akartam a „titkosan” fejlesztett CZ-2E(A), akár 20 tonnás modulokat is pályára állítani képes hordozórakéta építésének helyzetét. A jóindulattal is csak tört angolságnak nevezhető beszédemmel nem akartam szinte bebeszélni neki, hogy Kína igenis tervezi ember Holdra küldését, de lestem, hátha elmond valami olyat is, amit eddig talán nem tudott mindenki. Noha még mindig az Űrvilág tudósítója voltam, a hosszabb idő miatt (több perc!) egyfajta beszélgetés alakulhatott ki.
S hogy mit nyilatkozott Zhou Jianping az Űrvilágnak? Rövidesen azt is olvashatják…
Horvai Ferenc
Eszerint Kína 2007-ben űrlaboratóriumot (space lab) kíván Föld körüli pályára állítani, amit űrállomás (space station) követne. (A magyar és eddig a sajtótájékoztatóig az angol terminológia nem különböztette meg az űrlaboratóriumot az űrállomástól. Az amerikai űrsikló rakterében időnként pályára állított, európai Spacelab tulajdonnév volt, mégpedig egy ideiglenes űrállomás tulajdonneve. Az állandóan Föld körüli pályán keringő, egy modulból álló szovjet Szaljutok vagy az amerikai MOL és Skylab űrállomások voltak. A több modulból felépülő Szaljut-6 és –7, valamint a Mir és az ISS már modulűrállomások. A képen látható, kis méretű „space lab” egy egymodulos, állandóan Föld körüli pályán keringő űrállomás.) A Sencsou űrhajók orbitális egységei ezentúl is tudományos műholdakként működnek térképezési, talaj- és növényfelmérési feladatokkal.
Szegő Károllyal készített kétrészes sorozatunk első részében bemutattunk néhány olyan űrprogramot, melyeknek aktív résztvevője volt. A mostani (befejező) részében egy kicsit közelebbről is szemügyre vesszük a Rosettát.
