A 2003 novembere óta tapasztalt legnagyobb napkitörés zajlott le január 17-én, és nagy mennyiségű napanyag hagyta el központi csillagunkat. Elképzelhető, hogy a napokban kisebb-nagyobb problémák jelentkeznek a Föld körül keringő műholdak, a műholdas és földi telepítésű helymeghatározó és navigációs (pl. LORAN-C, GPS, EGNOS, OmniStar) és kommunikációs rendszerek (pl. InmarSat, Thuraya), valamint egyes nagy elektromos hálózatok működésében.
A jelenség
Január 14-én, alig 48 óra alatt a Földnél ötször nagyobb átmérőjű napfoltcsoport fejlődött ki központi csillagunkon. A 720-as számmal jelzett napfoltcsoport mérete jelenleg a Jupiteréhez fogható, és január 15-én már két komolyabb anyagkitörés is lezajlott felette, ami jelentős mennyiségű napanyagot zúdított bolygónk felé. A plazma körülbelül 30 óra alatt érte el bolygónkat, amelynek nyomán a magasabb szélességeken élők sarki fényt csodálhattak meg. Hazánkból a jelenség nem volt megfigyelhető.
A geomágneses viharok
Az érkező lökéshullámfront ugyanis a Föld mágneses erővonalait torzítja és a felszín felé nyomja, aminek következtében hirtelen megnő a mágneses térerősség, és ún. geomágneses vihar alakul ki. A szakértők szerint ez most extrém erős lesz, hatásaival pedig szinte az egész bolygón számolni kell: a moszkvai geofizikai intézet jelentése szerint az új esztendő eddigi legerősebb mágneses vihara várható a szerdára virradó éjszakán - írja az MTI.
A geomágneses viharok veszélyeztetik a Föld körül keringő műholdak érzékeny elektromos berendezéseit, sőt extrém esetben zavarok támadnak a földi energiaellátó és távközlési rendszerekben, számítógép-hálózatokban. Zavarok jönnek létre a rövidhullámú rádió-összeköttetésekben. A GPS-rendszer (illetve a GPS-rendszer egyes jellemzőit és syolgáltatási minőségét javító rendszerek - EGNOS, OmniStar, földi telepítésű DGPS- és RTK-hálózatok) működésének pontosságában is átmeneti zavarok léphetnek fel. Az időjárás is változékonyabbra fordul.
Veszélyes-e ránk a jelenség?
Az emberi szervezetre nem a kialakuló mágneses vihar, hanem a Földet bombázó napanyag, azaz a megnövekedett részecskesugárzás jelenthet terhelést. A Föld mágneses tere szerencsére megvéd bennünket a nagy napkitörések okozta részecskesugárzási többlettől. Előfordulhat azonban, hogy egy-egy nagyobb kitöréskor a kevésbé védett helyeken - nagy magasságban (például repülőgépeken) vagy a pólusok közelében - lévő emberek veszélyes mértékű sugárzásnak vannak kitéve. A legerősebb fokozatú (S5 jelzésű) "napvihar" esetében a sarkkörön túl repülő gépek utasainak sugárzási terhelése akár 100 röntgenvizsgálatnak megfelelő mértékben nő.
Esély sarki fényre
A jelenség kellemesebb vonatkozásai közé tartozik, hogy az egész Földön esély van a sarki fény megpillantására. A Spaceweather.com űr-időjárási portál szerint mindenhol jó eséllyel nézegethetünk a pólusok (a mi esetünkben észak) felé 18-án, sőt 19-én is. (Sajnos az időjárási műholdképek alapján egyelőre nincs sok esélyünk.) Ez azért ritka, mert a Föld mágneses erővonalai által kitérített napanyag általában csak a sarkok környékén képes közelebb kerülni a felszínhez és gerjeszteni a légkört - amelynek következtében létrejön a csodálatos jelenség.
A következő napokban további kitörések várhatók.
Forrás: ORIGO.HU és SPACEWEATHER.COM
Most azonban újabb, a korábbinál is nagyobb esély kínálkozik. Közép-európai idő szerint hétfőn 10.50-kor újabb hatalmas napkitörés zajlott le a 720-as napfoltcsoport felett. (Baloldali fotónk már a SOHO műhold (jobbra lent) által január 19-én rögzített állapotot mutatja). A 2003 novembere óta tapasztalt legnagyobb (X3-as) napkitörés koronakitörésben folytatódott, azaz a naplégkör legkülső tartományán át ismét nagy mennyiségű napanyag hagyta el központi csillagunkat. Mivel a napfoltcsoport jelenleg szinte a Nap közepén helyezkedik el, a koronakitörés felénk irányult.
A koronakitörések több milliárd tonna forró gázt (pontosabban napanyagot, plazmát) juttatnak a bolygóközi térbe, több száz km/s-os sebességgel. Egy-egy ilyen plazmacsomó körülbelül két nap alatt érheti el a Földet. A töltött részecskék özönétől bolygónk mágneses tere és légköre véd meg bennünket, de egy-egy nagyobb koronakitörés a Föld mágneses terét összezavarva igen erős geomágneses hatást válthat ki.
Sarkifény Tromsö (Norvégia) felett. (Fotó: Björn Jörgensen)
December 31-én kezdődik a hagyományos Paris-Dakar sivatagi rali 27. évfolyama. Idén a verseny Telefonica-Dakar néven fut, és startja a spanyolországi Barcelonában lesz, ezzel is rövidebb a zimankós időjárásban leküzdendő szakasz hossza. A szervezők a verseny hosszát két állomással és párszáz kilométerrel csökkentették. A versenyben idén is fontos szerep jut a műholdas helymeghatározó és navigációs rendszereknek, bár messze nem annyi, mint korábban!
