A kínai távérzékelési központ – amely Galileo-ügyekben az ESA kínai partnere – a China Galileo Industries nevű holdingot bízta meg, hogy különféle navigációs és távérzékelési technikákat és technológiákat fejlesszen a projekt keretében.
Az első Unión kívüli partner Kína volt, amely az egyezmény értelmében két ütemben, összesen 200 millió eurót fektet a 3500 millió eurós projektbe. Most az első ütemben 70 millió eurót fizetnek be a brüsszeli kasszába, melyből 5 millió eurót belépési díjnak tekintenek, míg 65 millió eurót a kínaiak visszapályázhatnak, azaz kínai kutatási, fejlesztési programokra lehet fordítani. Az EU és az ESA kínai partnere a Kínai Tudományos Akadémia alatt tevékenykedő NRSCC (National Remote Sensing Center of China – Kínai Nemzeti Távérzékelési Központ), mely helymeghatározási, navigációs és távérzékelési eszközöket és alkalmazásokat fog fejleszteni. Az NRSCC a feladat fővállalkozójaként most a kínai Galileo Ipari Holdingot (Chinese Galileo Industries) bízta meg, melynek tagjai (többek között) a China Aerospace Science and Technology Corporation, a China Electronics Technology Group Corporation, a China Satcom, és a China Academy of Space Technology.
Az EU várakozása szerint a Galileonak köszönhetően 2020-ra az Öreg Kontinens több tízmilliárdnyi eurós bevételt könyvelhet el és több tízezer új munkahelyet teremthet. Kínai szakemberek szerint az ázsiai ország bevételei 2020-ra 260 milliárd jüannal (kb. 23,6 milliárd euróval) nőnek a Galileonak köszönhetően.
A Galileo – mint arról már többször írtunk – az Öreg Kontinens polgári helymeghatározó és navigációs műholdrendszere lesz, melynek megvalósítása 2002 márciusa óta hivatalos európai program, és a műholdrendszer kiépítésére 2008-tól kerül sor. Az EU igyekszik minél több országot és régiót bevonni a programba, így ahhoz – különböző formákban – többek között Kanada, India, Kína és Oroszország is csatlakozott.
Kapcsolódó cikkek:
Galileo-koncesszió: mégsem kelt el!
Elkelt a Galileo-koncesszió
Könyvajánló: GPS mindenkinek
A Föld körbehajózásán versengő vitorlásoknak műholdas adatokkal segítenek elkerülni a veszélyes jéghegyeket.
