A tavalyi emlékezetes, az európai légi forgalmat megbénító izlandi vulkánkitörés után alig több mint egy évvel most egy másik izlandi tűzhányó lövell(t) hamut a levegőbe.
Az eseményeket, amelyek máris számos észak-európai repülőtér ideiglenes lezárását vonták maguk után, földmegfigyelő mesterséges holdak egész hadával figyelik. Az európai Envisat alábbi, május 24-én készült képén, Skóciától északkeletre jól látható a kitörés felhője, amely a szelek szárnyán akkor már kb. 1000 km-re került keletkezési helyétől, az Izland szigetén található Grímsvötn vulkántól.
Az Envisat műhold MERIS detektorával készült kép alsó részén, Írországtól délre számos kondenzcsík is látható, vagyis ott javában zajlott a légi forgalom. (Kép: ESA)
A Reykjavíktól 200 km-re keletre fekvő tűzhányó mostani, május 21-én kezdődött kitörése előtt legutóbb 2004-ben volt aktív. Bár a mostani kitörés nagyobb, mint tavaly az Eyjafjallajökull vulkáné, várhatóan mégis kevesebb gondot fog okozni a repülésben. A levegőbe kerülő hamuszemcsék nagyobbak, hamarabb ülepednek, nem jutnak el olyan magasba és olyan nagy távolságba. A legfrissebb hírek szerint pedig a hamu kibocsátása már gyakorlatilag megállt.
Ilyen esetben a műholdas mérések nagy segítséget nyújtanak a vulkáni felhő terjedésének, méretének figyelésében, mozgásának előrejelzésében. A leghasznosabbak a geostacionárius pályán keringő, a Földnek mindig ugyanazon részét figyelő, sűrűn és rendszeres időközönként méréseket végző meteorológiai mesterséges holdak. Az alábbi képsorozatot az európai Meteosat-9 (más néven Meteosat Second Generation-2, MSG-2) SEVIRI műszerével gyűjtött adatokból készítették. A hamut sárga és vörös színekkel emelték ki. A film a május 22. és 25. közötti időszakot mutatja.
(Animáció: KNMI) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Vulkáni hamu Nyugat-Európa fölött
Vulkáni hamuval, kondenzcsíkok nélkül
A vulkáni hamufelhő nyomában
Működik Európa legújabb égi meteorológusa
Az Envisat műholdképe a Grímsvötn vulkán felhőjéről (ESA)
A vulkáni felhő terjedésének előrejelzése (ESA)
A Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő vízi közlekedési útvonalat december elején rövid időre le kellett zárni a magas vízállás miatt.
