A legújabb feltételezés szerint a Szaturnusz óriásholdjának jeges felszíne alatt folyékony óceán húzódhat.
Az elméletet kidolgozói a Science magazin legfrissebb számában tették közzé. A legfőbb bizonyíték, hogy a felszín mozogni látszik – valahogy úgy, ahogy a sajt a paradicsomszószon egy pizza tetején. A már megszokott spekuláció sem maradhat el: ha már óceán, és ha már rendelkezésre állnak a holdon az élethez szükséges alapvető kémiai építőkövek, akkor akár valamilyen életforma is létezhet a felszín alatt...
Mint ismeretes, a Titan még a Merkúr bolygónál is nagyobb, átmérője 5150 km. Ez az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amelyet vastag légkör fed. A Cassini-Huygens űrszondapáros méréseiből is tudjuk, hogy felszínét jeges hegyek és szénhidrogénekből álló tavak borítják. A feltételezett kriovulkanizmus szállíthatja a mélyebb rétegek anyagát a felszínre és a légkörbe.
A kutatók egy ideje foglalkoznak a felszín alatti óceán gondolatával. Az analógiát a Jupiter Europa holdja szolgáltatja. A Titan hőáramlási modelljeiből korábban is gyanították, hogy egy vízből, vagy víz-ammónia keverékből álló óceán lehet a holdon. Most a Cassini több éven át készített radarképeinek elemzéséből kiderítették, hogy bizonyos jól azonosítható felszíni alakzatok szisztematikusan elmozdulni látszanak. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor megpróbálták a sávokban, eltérő időpontokban készült felvételeket egymáshoz illeszteni.
A Titan északi pólusa környékén levő alakzatok, feltételezett tavak a Cassini radarfelvételén. (Kép: NASA/JPL)
Az eredmények arra utalnak, hogy a sűrű, a bolygó teljes tömegéhez képest jelentős légkör mozgásának hatására a hold kérgének forgása szezonálisan felgyorsulhat illetve lelassulhat. Egyszerűen arról van szó, hogy míg az égitest perdülete állandó, az összetevőinek – a magnak, a kéregnek, a légkörének – a külön-külön perdülete átrendeződhet. (Hasonló, de sokkal nehezebben észrevehető mértékű hatás a Földön is létezik.) A forgás változásai alapján következtettek arra, hogy a mag és a kéreg között valamilyen folyadéknak kell lenni. A rejtett óceán 100-200 km mély lehet, míg a jeges kéreg 50-150 km vastagságú.
A Titan keresztmetszetének modellje. (Kép: NASA/JPL)
A Cassini mágneses és gravitációs méréseiből talán még lehet majd következtetni a feltételezett óceán létére, de a kutatók szerint érdemes volna megfontolni egy hosszú élettartamra tervezett leszálló egység odaküldését is. A mérési eredményeket ugyanakkor más módon, a forgástengely ingadozásával is lehet magyarázni. A dolog megnyugtató tisztázására még hosszú évekig tartó megfigyelésekre volna szükség.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Titanon több a szénhidrogén, mint a Földön
Rejtett óceán a Titanon?
Szoftverhiba miatt nem küldött adatokat a Cassini-szonda részecskedetektora az Enceladus gejzírjén való áthaladáskor. Kárpótlásul csak a minden eddiginél részletesebb képek szolgálnak.
