Ma belép a Szaturnusz légkörébe és megsemmisül az 1997-ben indított, az óriásbolygó körül 2004 óta keringő Cassini-űrszonda.
A Cassini 20 évvel ezelőtt indult ugyan, de a program története már közel három és fél évtizedes múltra tekinthet vissza, hiszen a Szaturnuszt és holdrendszerét meglátogató küldetést az 1980-as évek első felében kezdték el tervezni. A Cassini az amerikai NASA vezetésével, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség (ASI) jelentős közreműködésével készült. Az ESA építette a Huygens-szondát, amely a Szaturnusz közelébe érve levált a Cassiniről és 2005 januárjában sikeresen leszállt a légkörrel borított Titan hold felszínére.
A Cassini tudományos műszerei közül kettőhöz magyar részvétel is kapcsolódik. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának elődjében a fedélzeti magnetométer (MAG) és a plazma spektrométer (CAPS) létrehozásában vettek részt a földi ellenőrző berendezések és a kalibráló rendszerek megépítésével. A magyar kutatók a műszerekkel gyűjtött adatok tudományos elemzéséből is kivették a részüket.
A Cassini-szonda ma, az előzetes pályaszámítások értelmében magyar idő szerint pár perccel 14 óra előtt semmisülhet meg a Szaturnusz légkörének sűrű rétegeiben. (Ez az időpont az információnak a Földre érésére vonatkozik, a bolygó távolságából fénysebességgel majdnem másfél órán át érkeznek a rádiójelek.) Ameddig csak lehet, a már kikapcsolt kamerák kivételével működnek és adatokkal szolgálnak a fedélzeti mérőberendezések. Utána a veterán űrszonda izzó meteorként végzi a Szaturnusz atmoszférájában.
A NASA által készített rövid film a Cassini küldetését záró Nagy Fináléról.
A Cassini eredményeiről, valamint az utolsó, már a Szaturnusz légkörében végzett mérések menetrendjéről a Magyar Tudományos Akadémia honlapján jelent meg egy friss, részletes összefoglaló Szabados Lászlótól. Az Űrvilág hírportál 15 éves fennállásának kezdete óta számtalan cikkben mutattuk be a Cassini–Huygens eredményeit, a szondák felvételeit, a többször meghosszabbított küldetés érdekes eseményeit. Az utóbbi időszakban megjelent néhány cikkünk a lap aljáról közvetlenül elérhető. A Cassini című rovatunkban pedig időrendben olvasható mindaz a közel 90 cikkünk, amelyek a témában születtek. A rovat biztosan nem zárul még be, hiszen a 13 évet a Szaturnusz körül töltő űreszköz mérési adatait a kutatók még hosszú évekig-évtizedekig használják, elemzik és publikálják majd. Az újabb érdekességekről – köztük a Nagy Finálé legutolsó méréseinek eredményeiről – mi is be fogunk számolni. A Cassini-szondától tehát búcsúzunk ma, de öröksége velünk marad!
Kapcsolódó cikkek:
Már csak egy év…
Az utolsó felvonás
A Cassini túlélte!
A Cassini-Huygens első vizsgálódásai a Szaturnusznál
Kapcsolódó linkek:
Egy húszéves űrtörténet vége: a Szaturnusz végleg befogadja a Cassinit (MTA)
Cassini honlap (NASA JPL)
Meglepő felfedezést tettek a Cassini mérései alapján: bonyolult szerves vegyületek építőkövéül szolgáló molekulákat találtak a Titán légkörében.
