A NASA Curiosity marsjárója eddig az előzetes várakozásokat is felülmúló módon működik. Szoftverfrissítéssel, a műszerek beüzemelésével telik az idő.
A Curiosity augusztus 6-án sikeresen landolt a vörös bolygón, a Gale-kráter belsejében, a kijelölt hibaellipszis közepétől csupán néhány kilométerre. A NASA szakembereinek értékelése szerint az űreszköz kitűnő állapotban van. A talajt érés után sorban érkeztek az adatok és a képek a legújabb marsi űrlaboratóriumról. A közvélemény türelmetlenebb része persze nehezen tűri a várakozást, aminek az oka, hogy a fedélzeti berendezések – köztük a nagyfelbontású, színes képeket készítő kamerák – ellenőrzése, üzembe helyezése bizony időt vesz igénybe. Idő azonban van bőven, hiszen a Curiosity működését minimum két évesre tervezték, sőt nincs kizárva, hogy akár évtizednyi hosszúságúra is elnyúlhat a kutatóprogram. A műszerekkel kapcsolatban az elsődleges szempont a biztonságos működés, s nem a gyorsaság.
Az első színes panorámakép augusztus 9-én készült a Curiosity fölé magasodó árbocon elhelyezett 34 mm-es kamera (Mast Camera, Mastcam) alacsony felbontású, előnézeti képeiből összeállítva. A felszínen a rover saját árnyéka, messzebb sötét dűnesávok, még távolabb a Gale-kráter pereme látható. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS – nagyobb változatban itt letölthető)
Vasárnap közzétették az első, immár nagyfelbontású mozaikot is, amely még mindig a kisebb Mastcam műve, és az augusztus 9-én, jó egy óra leforgása alatt készült 79 darabból áll össze. Összesen 130 darab 1200 × 1200 pixeles felvétel készült, de a feketén maradt részek még nem érkeztek meg. Türelem, lesz még ennél szebb is! (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS – nagyobb változatban itt letölthető - ezt érdemes megnézni)
A rover és a földi irányítók közötti adatátvitelnek is megvannak a maga korlátai. A hétvégén pedig egy négy naposra tervezett szoftverfrissítési műveletsor vette kezdetét, így minden más feladat a háttérbe szorult. A Curiosity fedélzeti számítógépén futó programokat alkalomadtán menet közben, a Marsra való repülés időszakában is javították. A mostani frissítést is feltöltötték már repülés közben, s most eljött az ideje, hogy telepítsék is. A sikeres leszállás után már feleslegessé váltak azok a funkciók, amelyek a légköri belépést, a fékezést és a landolást szolgálták. Helyükre most a bonyolultabb felszíni műveletekhez – a hat kerék mozgatásához, a robotkaros munkákhoz, a mintavétel vezérléséhez – szükséges programok kerülnek. A leszállás idején telepített változat nem is volt alkalmas a rover összes, igen összetett hardverelemének kihasználására, a jármű mozgatására, csak néhány alapvető ellenőrzési és üzembe állítási feladat megkezdésére.
A szoftverfrissítés igen felelősségteljes feladat. Mindent többszörösen ellenőrizni kell, hiszen egy esetleges hiba akár végzetes is lehet a marsjáró számára. A programok lecserélését több különálló, egymásra épülő lépésben hajtják végre – először az egyik, majd a másik, a tartalék fedélzeti számítógépen.
A Curosity rendkívül ellenálló fedélzeti „agyának” alaplapja a 200 MHz-es PowerPC RAD750 mikroprocesszorral (256 megabájt RAM, 256 megabájt EPROM és 2 gigabájt flash memória), amely a halálos emberi sugárdózisnál mintegy milliószor nagyobbat is el kell viseljen. Úgy tervezték, hogy 15 éves üzemidő alatt várhatóan mindössze egyetlen olyan töltöttrészecske-becsapódási esemény történhessen vele, ami miatt a földi irányítás beavatkozására, a rendszer újraindítására volna szükség. (Kép: BAE Systems)
Bár a fedélzeti számítógép (és a vele azonos tartalék) mikroprocesszorának kapacitása szerényebb, mint akár egy ma vásárolható korszerű okostelefoné, egy valamiben mégis sokkal többre képes: hosszú időn át, megbízhatóan működni tud a mostoha marsi környezetben és az ottani sugárzási viszonyok között is. Mindez viszont nem könnyen biztosítható. A teljes tesztelési és minősítési folyamat 5-8 évet is igénybe vehet!
A marsjáró egyelőre álló helyzetben marad, egészen a hónap végéig vagy akár szeptember elejéig. Akkorra jut el odáig az üzembe helyezés folyamata, hogy megkíséreljék elindítását.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: A hét perc rettegés vége
A Curiosity leszállása – pillanatkép felülről
Mit csinál majd a Curiosity? (1. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (2. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (3. rész)
Szoftverfrissítés a Curiosity számítógépén (Spaceflight Now)
Milyen élettartamra számíthatunk, és mennyire megbízható az automata marsi kutatólaboratórium számítógépes rendszere?
