A Curiosity lapátjával gyűjtött első két mintát szándékosan elszórták, a harmadik azonban már bekerül azokba a berendezésekbe, ahol összetételüket részletes vizsgálatoknak vetik alá.
Az első két marsi talajmintát elővigyázatosságból azért nem hasznosították, hogy csökkenték a mintagyűjtő eszközökön esetleg megmaradt földi eredetű szennyeződés bejutásának az esélyét. A harmadik lapátra való finom szemcsés marsi minta azonban már eljut a rendeltetési helyére. A Curiosity mostanra a Glenelg nevű hely közelében levő homokdűnékig, a leszállóhelyétől mintegy fél kilométeres távolságba jutott.
A robotkar végén levő lapát október 16-án, a Curiosity 70. marsi munkanapján (sol) először juttatott anyagmintát az önjáró laboratóriumon levő 7,8 cm átmérőjű tálba, az anyagvizsgálatot megelőző megfigyelésre. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSS)
A művelet a vártnál hosszabban tartott, mivel előzőleg gyanús, fényes szemcsék tűntek fel a második lapátolás helyén. Ki kellett zárni, hogy ezek a Curiousity-ről lehullott idegen, nem marsi eredetű anyagdarabkák legyenek. A kutatócsapat véleménye, hogy a kb. 1 mm-es darabkák természetes eredetűek, s nem hogy gondot okoznának, de akár tudományos szempontból is érdekesek lehetnek. Mindenesetre a ChemCam (Chemistry and Camera) berendezéssel később megcéloznak majd ilyet. Az lézersugárral elpárologtatja egy részét, a színképét pedig a távolból elemzi. (Nem sokkal korábban, október 7-én a fényképeken valóban felbukkant egy aggasztó, kb. centiméteres darabka a rover mellett, feltehetően valamilyen műanyag szigetelőanyagból, ami akár még az égi darus leszálláskor eshetett a marsjáróróra, de csak most, mozgás közben hullott le a porba. Miatta napokig állt a munka, míg tüzetesen meg nem vizsgálták az esetet. Ez idő alatt fél tucat hasonló, 1-2 cm-es méretű darabkát fedeztek fel szétszóródva.)
A három lapátolási hely egyenként kb. 5 cm széles árkokat mélyített a porba. A navigációs kamera október 15-i felvételén az utolsó, már analízis céljára gyűjtött minta vételezési helye a jobb oldalon látható. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A markolólapát által a második próbálkozáskor ejtett „seb” egy közeli részlete a marsfelszínen, a robotkaron levő MAHLI kamerával. Középen egy fényes szemcse. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)
Az anyagmintát két berendezésben analizálják. A CheMin (Chemistry and Mineralogy) 17-én megkapta a maga miniatűr adagját, hogy röntgen-diffrakciós eljárással állapítsa meg az ásványi összetételt. A hamarosan használandó SAM (Sample Analysis at Mars) spektrométert alkalmaz a szilárd és gáznemű minták összetételének meghatározására, szerves anyagok előfordulásának kimutatására. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mit csinál majd a Curiosity? (1. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (2. rész)
Kiszáradt folyómederben jár a Curiosity
Kellemes nappalok a Marson
A Curiosity első begyűjtött anyagmintája (Space.com)
A vártnál kicsit magasabb nappali hőmérsékleteket mér a Curiosity, pedig a leszállóhelyén még be sem köszöntött a tavasz.
