A Curiosity egy közel 2 m-es vasmeteoritba „botlott” menet közben a vörös bolygó felszínén.
Korábban már előfordult a Spirit és az Opportunity marsjárókkal is, hogy meteoritot találtak, de a Curiosity számára a május 25-én felfedezett darab volt az első. Az égi eredetű marsi követ a kutatók Lebanon (Libanon) névvel látták el. Az alábbi felvételen az előtérben még egy kisebb, különálló meteorit (Lebanon B) is látható.
A közel két hónapja talált marsi meteoritról, amelyet azóta már tüzetesen megvizsgáltak, július 15-én adott hírt a NASA. A kép közepe táján a bekarikázott részletek picit jobb felbontással, a ChemCam berendezés Remote Micro-Imager kamerájával készültek, míg a szélesebb látómezőt befogó háttérkép a rover árbocán levő Mastcam műve. (Kép: NASA / JPL-Caltech / LANL / CNES / IRAP / LPGNantes / CNRS / IAS / MSSS)
A vizsgálatok furcsa üregeket, mélyedéseket tártak fel a Lebanon felületén. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy az azokat kitöltő anyag az eróziónak kevésbé volt ellenálló és az idők folyamán kikopott. Meglehet, hogy egy olyan ritka típusú kő-vas meteoritról (pallazit) van szó, amelybe olivinkristályok vannak beágyazódva. A pallazitokról úgy gondolják, hogy egy szétdarabolódott nagyobb kisbolygóból erednek, az égitest magjának és köpenyének a határán keletkezhettek. A vasmeteoritok a Földön sem ismeretlenek, de kevésbé gyakoriak, mint a kőmeteoritok. A Marson mégis jellemzően ilyen az a kevés, amit eddig a marsjárművekkel találtak. A magyarázat részben az, hogy ezek jobban ellenállnak az eróziós hatásoknak, másrészt talán feltűnőbbek és így könnyebben felismerhetők.
S ha még mindez nem volna elég szerencsés, a Curiosity képein, kicsit távolabb egy harmadik meteorit is látható. Alább egy nyers, még nem feldolgozott felvételen a háttérben jobbra látszik a szintén kb. 2 m-es darab.
Elöl a Lebanon és a Lebanon B, hátul egy harmadik marsi meteorit. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A Curiosity rövidesen, augusztus 6-án „ünnepli” majd a Marsra érkezésének második évfordulóját. A landolás óta eltelt idő alatt számos tudományos vizsgálatot végzett. Valójában már teljesítette is a legfőbb feladatát, amiért odaküldték: igazolta, hogy a körülmények a bolygó történetének régmúltjában alkalmasak lehettek a mikrobiális élet fenntartására. A Curiosity – a kerekeinek vártnál gyorsabb kopása ellenére – jó úton halad, hogy elérje a Gale-kráter közepén magasodó Aeolis-hegy oldalát. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: A hét perc rettegés vége
Mit csinál majd a Curiosity? (1. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (2. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (3. rész)
Megvoltak az élet feltételei a Marson
Tó volt a Marson a Gale-kráter helyén
Defekt a Marson
Meteoritba botlott az Opportunity
Még egy meteoritot talált az Opportunity
Hatalmas meteoritot talált a Curiosity a Marson (Space.com)