A Curiosity mangán-oxidot talált a marsi kőzetben. Eszerint a Mars légköre egykor az eddig feltételezettnél több oxigént tartalmazhatott.
A 2012 augusztusa óta a Gale-kráterben dolgozó Curiosity most a Windjana nevű területen vizsgálódik. A kőzeteket távolból vizsgáló (lézersugárral meglövő, elgőzölögtető és a színképét vizsgáló) ChemCam műszerrel a területet borító homokkő repedéseiben, ásványi telérjeiben mangán-oxidot talált. A kutatók már eddig is gyanították, hogy a telérszerű formációk víz jelenlétében alakulhattak ki. A mangán-oxidok jelenléte – amelyeknek oxigénben gazdag légkörben kellett létrejönniük – megerősíti, hogy évmilliárdokkal ezelőtt az ősi Marson nemcsak nedves lehetett a környezet, hanem a légkörben sok oxigénnek kellett lennie. (A Földön az ilyen mangánásványok csak a légköri oxigén vagy mikrobák jelenlétében alakulnak ki, a Mars esetében a kutatók szerint az első magyarázat a kézenfekvőbb.)
A Curiosity a Windjana területen, ahol a mangán-oxidot tartalmazó ásványokat találta az egyik kőben. A mangán-oxidok létrejöttéhez erősen oxidáló környezetre és nagy mennyiségű víz jelenlétére van szükség. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)
A kutatóknak egyelőre nem sikerült magyarázatot találniuk arra, honnan kerülhetett számottevő mennyiségben oxigén a Mars légkörébe. Az egyik elképzelés szerint a felszínen annak idején bőven előforduló víz lehetett az oxigén forrása: amikor a Mars mágneses tere meggyengült, a kozmikus sugárzás és a napfény hatására a vízmolekulák szétszakadtak. A könnyebb hidrogén megszökött a világűrbe, az oxigént viszont meg tudta tartani a Mars gravitációja, így az beépülhetett a kőzetekbe.
Így képződtek a Mars jellegzetes, rozsdavörös színét adó vas-oxidok, a mangán-oxidok létrejöttéhez azonban még több oxigén jelenléte szükséges. Egyelőre nem bizonyított, hogy a folyamathoz elegendő oxigén valóban a fenti módon jött létre, de biztos, hogy akár így is létrejöhetett. Ezzel kapcsolatban a kutatók rámutatnak arra a fontos körülményre, hogy a bolygók légkörében eddig az oxigén jelenlétét ún. biomarkernek, azaz élőlények létezésére utaló bizonyítéknak tekintették, a fenti folyamathoz azonban nincs szükség élőlényekre.
A közelmúltban a még mindig működő Opportunity marsjáró a Mars másik oldalán, a Meridiani-síkságon is ahhoz hasonló mangánüledéket talált, mint amilyent most a Curiosity a Gale-kráterben, tehát vélhetően nem helyi, hanem a bolygó egészére jellemző folyamatról van szó.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Egykori krátertó nyomai a Marson
Mars-kavicsok eredetét árulja el a róluk készült fénykép
Marsi „vízfolyások”
Megoldódhat a marsi metán rejtélye
Szerves anyagok a Marson
Mit csinál majd a Curiosity? (2. rész)
Oxigénben gazdag ásványokat talált a Curiosity a Marson (Spaceflight Now)
A Curiosity vizsgálatai alapján újra megállapították, hogy a marsi Gale-kráter mélyén valaha egy tó vize hullámzott.
