Űrbiovédelem

Egy agytröszt a világűrből, pontosabban az idegen égitestekről érkező – sőt visszaérkező – fenyegetéstől óvná a Földet.

A világűrből érkező biológiai fenyegetés elleni védelem, vagy röviden az űrbiovédelem (eredetiben: astrobiodefense) fontosságára hívta fel a figyelmet tavaly szeptemberben a Marsról származó minták Földre juttatását felügyelő független bizottság (Mars Sample Return Independent Review Board), amelynek jelentésére adott válaszát április közepén hozta nyilvánosságra a NASA. Szakmai körökben már korábban is felmerült a marsi minták Földre hozásának problémája, az újratervezés szükségessége, áprilisban azonban maga Bill Nelson, a NASA főigazgatója nyilatkozta azt a sajtónak, hogy „a minták Földre hozása 11 milliárd dollárért elfogadhatatlanul drága, a 2040-es határidő pedig elfogadhatatlanul késői” (lásd lent, a space.com korábbi cikkét). A space.com arra emlékeztet, hogy 2020 júliusában a marsi minták elhozásának költségét 2,5–3 milliárd dollár közöttire becsülték. Most arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi (pontosabban a jelenleg tervezett, az eddig elfogadott koreográfia szerinti) eszközökkel nem lehet 2040-nél hamarabb a Földre hozni a mintákat. Ezért a NASA új megoldást keres, a magánipar bevonását fontolgatják, számukra máris közreműködési felhívást tesznek közzé és ipari napot tartanak.

A Marson gyűjtött talajmintákat a Földre hozó küldetés elképzelése. (Fantáziarajz: NASA / JPL-Caltech)

Az említett problémák elsősorban anyagi és technikai, illetve stratégiai természetűek. Ugyanakkor a marsi minták földre hozásával kapcsolatban folyamatosan elvi kételyek is felmerülnek, elsősorban azért, mert egyesek attól tartanak, hogy az „ökológiailag éhes” (feltételezett) marsi mikrobák fenyegetést jelenthetnek a földi bioszférára nézve. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik írásában két korábbi kongresszusi képviselő, a demokrata Donna Shalala és a republikánus Susan Brooks, akik mindketten a Kétpárti Biológiai Védelmi Bizottság (Bipartisan Commission on Biodefense) tagjai. Írásuk a hangzatos „Készen áll-e az USA a földönkívüliek érkezésére? Nem, ha azok mikrobák!” címmel jelent meg a Houston Chronicles című lapban, de a Bizottság honlapján is olvasható. (A magánfinanszírozású Kétpárti Biológiai Védelmi Bizottságot 2014-ben hozták létre, tagjai többnyire korábbi kongresszusi képviselők, szenátorok és más magas rangú politikusok. Küldetésük szerint az Egyesült Államokat érintő minden fajta biológiai természetű fenyegetéssel foglalkoznak, a világűrből érkező fenyegetés csak egy, az általuk vizsgált számos téma közül.)

A szerzők cikkükben emlékeztetnek arra, hogy a világűr felderítése korunk legnagyobb kihívása és lehetősége, de ahogy egyre távolabb merészkedünk az ismeretlenbe, új, eddig nem látott veszélyeknek tesszük ki magunkat. Bár sokakat érdekel, élnek-e értelmes lények távoli égitesteken, kevesen törődnek azzal, létezhetnek-e nem intelligens, idegen mikroorganizmusok, amelyek űreszközeinken vagy akár az általuk lakott aszteroidákon eljuthatnak a világűr távoli részeibe. Előfordulhat az is, hogy a Földről származó mikrobák a világűrben őket érő hatások következtében mutálódva életképes invazív fajjá válnak. Mindkét esetben súlyos veszélyt jelenthetnek a földi élőlények számára. A lehetséges veszélyek elleni védekezés leírására alkották meg az astrobiodefense, azaz az űrbiovédekezés fogalmát.

Az 1971-ben bemutatott amerikai sci-fi thriller, Az Andromeda-törzs egyik jelenete. A filmben halálos veszélyt jelentő földönkívüli mikrobák jutnak a Földre. (Kép: Universal Pictures)

Az űrbiovédekezésnek két formájára mutatnak rá a szerzők, egyrészt a meg kell óvni a Földön kívüli környezetet attól, hogy földi szervezetekkel szennyezzük be azokat (ezt nevezzük hagyományosan bolygóvédelemnek), másrészt meg kell akadályozni, hogy a földönkívüli vagy a világűrben mutálódott földi szervezetek eljussanak a Földre (ezt nevezzük Föld-védelemnek). Hangsúlyozzák, hogy a probléma a legkevésbé sem hipotetikus, és nem csupán fikció, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, mert a veszély egyre nagyobb, ahogy egyre több küldetés indul a távoli világűrbe.

(Fantáziarajz: Bipartisan Commission on Biodefense)

Mint írják, egyeztetésre és együttműködésre van szükség az űrügynökségek és a közreműködő partnerek között, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. (A szerzők cikkükben általánosságokról írnak, egyáltalán nem említik a Marsot, illetve a marsi talajminták tervezett Földre hozását. Mégis valószínű, hogy cikkük időzítése nem véletlen, akkor publikálták, amikor vita van az MSR [Mars Sample Return] program végrehajtásáról, jóllehet a cikkben felvetett problémák a küldetés tervezésekor is jól ismertek voltak. Kérdés, szükséges-e az éppen akadozni látszó gépezetbe még néhány homokszemet szórni, vagy esetleg egy negatív döntést próbálnak érzelmileg előkészíteni és megkönnyíteni. – B.E.)

Kapcsolódó cikkek:
Gondoljuk újra a Mars-programot!
A naprendszerkutatás távlatai
Bolygóvédelem és Föld-védelem
A Marsról felszálló rakéta

Kapcsolódó linkek:
'Astrobiodefense': Thinktank calls for defending Earth from space bugs (Space.com)
NASA's Mars sample return plan is getting a major overhaul (Space.com)
Kétpárti Biológiai Védelmi Bizottság (Bipartisan Commission on Biodefense)
D. Shalala – S. Brooks: Is the U.S. ready for extraterrestrials? Not if they’re microbes