A nyári hőségben az Appennini-félsziget magas csúcsai felett átáramló párás levegőben gyakran alakulnak ki zivatarok. Legyen ez az olaszok dolga – gondolhatnánk, de a kora reggel kipattanó erősebb tömbök északkelet felé sodródva időnként hozzánk is elérnek estére.
Felvételünk nyugati oldalán a Ligur-tenger, a keletin az Adria kék vizét láthatjuk, a kettő közt az Appennini-félszigettel. Délnyugaton Korzikát és Szardínia legészakabbi csücskét, északkeleten az Isztriai-félszigetet látjuk. A félszigeten a parttal párhuzamosan végigfutó zöld sávok az Appenninek magasabb gerinceit kísérő erdőket, és így a hegyvonulatok irányát jelzik.
E gerinceken pattannak ki az éles fehér színükkel és helyenként szabályos alakjukkal környezetüktől elkülönülő zivatarfelhők. A felhők haladásának irányába (a képen általában északkeletre) a zivatartömbről egy halványabb fátyolfelhő-sáv válik le; a zivatarfelhő legmagasabbra nyúló üllője ez. A képen legészakabbra látható nagy vihartömb másnap délelőttre érte el a Dunántúlt és érintette Budapestet is.
A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét június 29-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.
Timár Gábor – Kern Anikó (ELTE)
Kapcsolódó cikkek:
Felhőszakadás az űrből - Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Zivatarfelhők az űrállomásról
Az ELTE vevőállomásáról nemrég bemutatott, a bolgár tengerpartot ábrázoló felvételnek épp csak a szélén sejlett fel a Fekete-tenger fitoplankton-virágzása. A jelenség pedig már több mint egy hónapja tart, egyre művészibb rajzokat varázsolva a tengerre.
