Milyen technológiák segíthetnek eljuttatni az űrhajósokat egészségesen a Marsig?
A szakértők és gondolkodók – mint például Elon Musk (SpaceX) – a közeljövőben képzelik el a Marsra szállást. A legnagyobb kihívás azonban nem a megfelelő rakétatechnika kifejlesztése lesz, hanem a digitális egészségügyi technológiák hiánya. A három részes sorozat második része azokról a technológiákról szól, melyek segítenek eljuttatni az űrhajósokat a Marsig.
Napjaink tudása és technológiai fejlettsége mellett a Mars-expedíción részt vevők túlélési esélye a nullához közelít. Hogyan javíthatnánk ezen a borús prognózison?
a) Mindent mérő vékony testszenzorok
A marsi utazás során az egyik legjelentősebb kihívást a rakomány mennyisége jelenti. Apró, ámde minden fontos élettani jellemzőt mérő szenzorok nélkül a személyzet nem lesz képes egészségügyi döntések meghozatalára. A jelenleg elérhető mérőeszközök sajnos túl nagyok, hamar lemerülnek, és nehéz velük dolgozni. Az űrhajósoknak ezeknél megbízhatóbb eszközök kellenek – például digitális tetoválások vagy beültetett mikrocsipek, amelyek az űrhajósok aktív részvétele nélkül is el tudnák végezni a mérési feladatokat. A japán professzor, Takao Szomeja, valamint az MC10 nevű vállalat pont ilyen tetoválások fejlesztésén dolgozik.
b) A Star Trek igazi orvosi trikordere
Egy valódi, működő trikorder (második kedvenc űrsorozatom, a Star Trek után szabadon) új korszak kezdetét jelentené az orvoslásban. Drága gépezetek és hosszú várakozási idők helyett minden információ azonnal elérhetővé válna. Az orvos csak szkennelné a beteget (vagy akár a beteg saját magát), és már a kezében is lenne egy lista a diagnosztikai lehetőségekről és javaslatokról. Képzeljük el, mekkora hatással lenne a trikorder az űrhajósok egészségének mérésére!
Egy okostelefonnal párosított nagy teljesítményű mikroszkóp könnyedén elemezhetne például levett mintákat és bőrelváltozásokról készült fotókat is. Az érzékelők felismerhetnék a DNS-elváltozásokat, illetve antitesteket és konkrét fehérjéket is kimutathatnának. Elektronikus orr, ultrahangos szonda vagy gyakorlatilag bármilyen napjainkban elérhető eszköz összeköthető okostelefonnal, így kiterjesztve képességeit. Már léteznek példák a való életben (pl. Viatom Checkme) és a nemzetközi XPrize verseny döntőjének résztvevői is hasonló megoldásokon dolgoznak.
c) A mesterséges intelligenciának az űrben a helye
A 2001: Űrodüsszeia című Stanley Kubrick-kultuszfilmből már jól tudjuk, hogy az emberiség nem élhet az űrben mesterséges intelligencia (MI) nélkül. Nos, ez a való életben is így van. Teljesen mindegy, milyen fejlett testszenzorokra és viselhető eszközökre teszünk szert, a mérések nem segítenek megoldani a mindennapos problémákat okos algoritmusok segítsége nélkül.
Az űrhajósok csak késleltetve tudnak majd kapcsolatban lenni a Földdel, és mindegyikük nem rendelkezhet egy tapasztalt orvos, kutató és adatelemző tudásával egyszerre – így ezeket a feladatokat egy okos algoritmusnak kell elvégeznie helyettük. Ez nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy minden egyes napból a maximumot hozzák ki, és feszegethessék a hatékonyság elméleti határait.
d) Űrbéli telemedicina
Ahogy azt már Neil deGrasse Tysontól is hallottuk, a hatalmas távolságok és késleltetett kommunikáció hatalmas problémákat okoz az űrutazás terén. Mivel a földi orvosok és a marsi személyzet közötti távolság akár 50 millió kilométer is lehet, elengedhetetlen, hogy az utazók jó minőségű kommunikációs kapcsolatot tudjanak fenntartani a földi specialistákkal. Bár a távolság ezt jelentősen megnehezíti, időről időre szükséges lesz valódi orvossal konzultálni.
Míg az okos algoritmusok/miniatűr szenzorok fényes jövő előtt állnak, és mindenképpen folytatni kell a fejlesztésüket az űrutazás érdekében, az emberi felügyelet továbbra is kulcsfontosságú része a helyes döntések meghozatalának. Az InTouch Health kiváló példa, és elképzelhető, hogy fejlesztenek majd űrutazáshoz szükséges szolgáltatásokat is a jövőben. Ezek olyan önmagukban is mozogni képes robotok, melyeken keresztül egy orvos felügyelheti a páciens vizsgálatát.
e) Új élelmezési technológiák
Hogyan biztosíthatjuk, hogy az asztronautáknak elegendő élelmiszerük legyen az űrben? És azt, hogy pontosan azt a mennyiséget, minőséget és fajtát fogyasszák, amelyre a szervezetüknek szüksége van? A megoldás az ételszkennerekben és a 3D-nyomtatásban rejlik.
A jövőben az ételszkennerek képesek lesznek tájékoztatást nyújtani arról, hogy hány gramm cukor van a gyümölcsökben vagy hány százalék alkoholt tartalmaznak az italok. Emellett a genetikai teszteknek köszönhetően a génjeinkben tárolt adatok alapján is lehet étkezési javaslatokat tenni. A 3D-ételnyomtatók friss hozzávalókból képesek lesznek pizzát, sütit, vagy bármilyen más ételt elkészíteni, pont úgy, mint ahogy a Foodini teszi azt napjainkban. Képzeljük el egy pillanatra, hogy ezek a vadonatúj eszközök mennyire jól kihasználhatók lesznek az űrutazásban.
A sorozat harmadik része azokról a technológiákról szól majd, amelyek segítenek egészségesen tartani az űrhajósokat egy marsi bázison. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Dr. Meskó Bertalan
orvosi jövőkutató
medicalfuturist.com
Digitális egészségügy – az emberiség galaktikus jövőjének kulcsa (1. rész)
Digitális egészségügy – az emberiség galaktikus jövőjének kulcsa (3. rész)
The Medical Futurist
A Marsra szállás legnagyobb kihívása nem a megfelelő rakétatechnika kifejlesztése lesz, hanem a digitális egészségügyi technológiák hiánya.
