Hat sikeres starttal a háta mögött az ESA Vega kisrakétája megérett arra, hogy elindulhasson a tisztán kereskedelmi célú hasznosítás útján.
A Vega hatodik sikeres startja (VV06) az ESA LISA Pathfinder űrszondájának december 3-i indítása volt. Ezzel véget ért a Vega használatának az az első korszaka, amelyben csak technológiai kísérleteket, illetve az ESA saját kutató műholdjait állíthatták pályára. Mostantól megkezdődhetnek a tisztán kereskedelmi célú, a hordozórakéta-piacon értékesített indítások, vagyis az Arianespace veszi használatba a rakétát.
A Proba–V műhold a Vega rakétához kapcsolható Vespa (Vega Secondary Payload) adapteren, 2013. április 15-én. A rakéta második indításakor (VV02) 2013. május 7-én a Proba–V-vel együtt egy vietnami műholdat és Észtország első CubeSat műholdját állította pályára. (Kép: ESA / Karim Mellab)
A hat sikeres indítással a rakéta megszerezte a piac bizalmát, amit mindennél jobban jelez, hogy a rakéta első tíz startjára már most megvan a vevő. A Vega a kisebb, pályától függően 300–2500 kg közti tömegű műholdak indításának optimális eszköze. 2016-ra két indítást terveznek. Első alkalommal egy 450 kg-os perui nagyfelbontású földmegfigyelő műholdat (PeruSat–1), valamint a Skybox Imaging négy kisebb (egyenként 110 kg-os) műholdját állítják pályára. Második alkalommal az 1100 kg-os török Göktürk–1 felderítő és távérzékelő műhold lesz a hasznos teher (a műhold gazdája a török Nemzetvédelmi Minisztérium). A műhold 700 km magas napszinkron pályára kerül.
A Vega rakéta negyedszerre (VV04) 2015. február 11-én indult a világűrbe, akkor a szárny nélküli repülőgép elvén működő IXV európai automata kísérleti siklójárművet állította pályára. (Kép: ESA / M. Pedoussaut)
A Vega rakéta 2012 februárjában debütált, amikor többek közt a Masat–1-et, hazánk első műholdját is pályára állította. 2013 májusában a Vespa platform segítségével három műholdat állított két különböző pályára. A korábbi indítások során kijelölt poláris, vagy legalábbis nagy hajlásszögű pályák helyett 2015. februárban a Vega szuborbitális egyenlítői pályára emelte a közel 2 tonnás IXV automata kísérleti siklójárművet. Mindezekkel a rakéta igazolta sokoldalúságát és flexibilitását. A hat sikeres kísérleti indítást követően kezdődhet a hordozórakéta hasznosítási programja (LEAP, Launchers Exploitation Accompaniment Programme).
A Vega rakéta a LISA Pathfinder december 3-i startja előtti percekben (VV06), miután a mozgatható szerelőépületet már hátrahúzták. Ez volt a Vega rakéta hatodik sikeres startja, egyben az utolsó indítás a teljes körű piaci hasznosítás előtt. (Kép: ESA / Stephane Corvaja)
Eközben vizsgálják a Vega lehetséges továbbfejlesztését. Egy kisebb és egyszerűbb Vespa modullal egyszerűbbé és költséghatékonyabbá tennék az 1–50 kg közti tömegű mikro- és nanoműholdak indítását, mert ezen a piaci szegmensen várják a közeljövőben a legdinamikusabb fejlődést. Az ESA Miniszteri Tanács 2014. decemberi ülésén a tagállamok egyetértettek azzal, hogy kezdjék meg a nagyobb teljesítményű Vega C fejlesztését, amelynek debütálása 2018-ra várható.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Úton a LISA Pathfinder
IXV: felszállt, visszatért!
Startra kész az IXV
Készül az IXV
A Proba-V munkában
V, mint Vega, vegetáció és Vietnam
Vietnami műhold indul majd a második Vega rakétával
GYORSHÍR: Elindult a Masat-1 a Vega rakétával
A Vega rakéta megérett a kereskedelmi hasznosításra
A Vega hordozórakétát ismertető kiadvány (ESA)
Az ESA hordozórakéta-honlapja
Vega főoldal
IXV főoldal
Az Ariane-6 megvalósítása még decemberben kapott zöld utat az űrügyekért felelős miniszterektől az ESA Tanács ülésén. Miközben a mérnökök a terveken dolgoznak, a pénzügyérek újraosztják az Arianespace részvényeit.
