A július 13-án aláírandó szerződéssel már minden akadálya elhárul annak, hogy Európa megkezdhesse a Nemzetközi Űrállomásban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázását.
A szerződésben meghatározott egymilliárd euró (250 milliárd forint) biztosítja a még felbocsátandó európai Columbus űrmodulon folyó kezdeti munkálatok költségeit, továbbá hat többfunkciós teherszállító űrhajó (ATV – Automated Transfer Vehicle) legyártását.
A szerződést az EADS (European Aeronautic Defence and Space Company) Space Transportation (űrszállító-rendszerek fejlesztésével foglalkozó) részlegének elnöke, Josef Kind mellett az ESA részéről feltűnő módon nem Jean-Jaques Dordain főigazgató, hanem Jörg Feustel-Büechl, az ESA emberes űrrepülésekért felelős igazgatója írja majd alá.
Az ATV teherűrhajók esetében a költségek a második és a harmadik, repülő ATV modellek alkatrészeinek beszerzési árát és az összeszerelést, továbbá az első példány előkészítését, illetve a 2005 második felére tervezett repülés végrehajtásának költségeit tartalmazza. (Ezen felül a további ATV-k legyártási árát is, amivel összesen hét teherűrhajó készül el. Az első, Jules Verne nevét viselő modell ára ebben nincs benne, azt korábbi megállapodások már szabályozzák.)
Az európai teherűrhajó vizet, élelmet és egyéb berendezéseket szállít majd a 400 km magasságban keringő űrállomásra. Emellett szükség esetén az ATV az orosz Progressz teherűrhajóhoz hasonlóan képes lesz az ISS pályájának emelésére is. (Hasonló teherhajót a japánok is terveznek HTV néven.) A visszatéréskor a felhalmozódott hulladékkal együtt az ATV elég a légkörben.
A teherűrhajók sajátja, hogy visszatéréskor megsemmisülnek. Nem lesz ez másként a tervezett japán HTV-vel sem. Viszont az oroszok a Progressz-M típushoz már kifejlesztették a Raduga elnevezésű teherkapszulát, ami képes a visszatérésre. (A Szaljut-programban még kísérleti jelleggel használták a Merkúr-űrhajót is, amit ember szállítására fejlesztettek ki, ám biztonsági okokból űrhajós sosem repülhetett rajta; mindössze kísérleti berendezéseket hozott vissza az űrállomásról.)
Az egymilliárd euró tartalmazza továbbá a Nemzetközi Űrállomáson folyó európai munka fedezetét is. Ebbe még az ESA-űrhajósok földi kiképzése is beleértendő.
Az aláírásra 2004. július 13-án délután fél négykor, a németországi Brémában kerül sor.