A francia EU-elnökség és a világűr

Ebben a félévben Franciaország látja el az Európai Unió soros elnöki teendőit. Ebből az alkalomból igyekeznek a figyelem középpontjába állítani az űrkutatás alkalmazásait is.

A Francia Űrügynökség (CNES) magazinjának július-augusztusi száma külön tematikus mellékletet szentelt a témának. A bevezetőből kiderül, hogy az EU jelentős önálló szereplővé szeretne válni a világ űrkutatásában. Az európai űrpolitika mozgatórugói az űrkutatás mindennapi alkalmazásai, amelyek már eddig is át-átszőtték életünket. Néhány címszóban összefoglalva, elsősorban a közlekedést, az információs társadalmat, a környezetvédelmet, az időjárás-előrejelzést, a klíma kutatását, a mezőgazdaságot lehetne megemlíteni. Az EU korábban már elhatározta, hogy saját navigációs műholdrendszert (Galileo) épít ki, valamint elindította a GMES programot, amely elsősorban a környezet megfigyelésére koncentrál. Mindezt az Európai Űrügynökséggel (ESA) szoros együttműködésben teszi.

Sarkozy elnök kérésére a Francia Posta – az EU-elnökségről megemlékezve – négy, az Unióra, a múlt, a jelen és a jövendő közösségi programjaira emlékeztető bélyeget bocsátott ki. Az európai zászló, az euró és a felsőoktatási Erasmus program mellett a bélyegek egyike a kiépítés alatt álló Galileo műholdrendszert ábrázolja. (Kép: Francia Posta)

Nicolas Sarkozy francia elnök szerint a féléves EU-elnökség alatt négy területre kell összpontosítani az erőfeszítéseket: a fenntartható fejlődés biztosítására, Európa védelmére, a bevándorlás és az energia problémájára. Ezek egy részében az űrtevékenységnek is jut szerep. A négyes szám mellett maradva, a franciák által megnevezett súlyponti témák: a klímaváltozás nyomon követése, a versenyképesség és gazdasági növekedés elősegítése, a biztonság, és a világűr tudományos kutatása. Mindezt alátámasztandó, álljon itt négy idézet Sarkozy elnöktől, aki 2008. február 11-én Kourou-ban (Francia Guyana) tett látogatásakor mondott beszédet az űrpolitikáról.

Az űrtevékenységnek központi szerepe van az éghajlat megismerésében és a klíma kedvezőtlen változásának összehangolt megfékezésében... Amikor most a világnak nehéz és költségesen megvalósítható célokat kell kitűznie, az űrkutatás segíteni fogja a nemzetközi közösséget e célok minél hatékonyabb megvalósításában.

Az űr a globális biztonság szavatolásának egyik eszköze... Azt hiszem, három alapszabályhoz kell tartanunk magunkat: szabadon biztosítani a világűr békés célú felhasználását; szavatolni a pályán levő műholdak biztonságát és épségét; és tiszteletben tartani az egyes államok jogát, hogy megvédjék saját magukat.

Az űrtevékenység segít fenntartani a stratégiai jelentőségű európai ipart és technológiát... Az űrkutatás visszafejlesztése, céljaink feladása ezért szóba sem kerülhet.

Meg vagyok győződve róla, hogy az űrkutatás globális erőfeszítés kell legyen. Ez nem lehet egyetlen országnak sem az előjoga. Minden nemzet részt tud venni benne saját képességeinek, erőforrásainak, prioritásainak figyelembe vételével.

A francia EU-elnökség idéjére szervezett fontosabb események: az űrkutatásért felelős miniszterek informális találkozója Kourou-ban (július), GMES felhasználói fórum Lille-ben (szeptember), az Európai Űrtanács 5. ülése (Brüsszel, szeptember), az Európai Tanács ülései (október és december), valamint az ESA miniszteri tanácsának összejövetele (november). Ezek mellett szakmai konferenciák, a nagyközönségnek szóló kiállítások is lesznek.

A csoportkép az európai „űrminiszterek” július 20-22. között megrendezett találkozóján készült. Magyarországot Molnár Károly, a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter képviselte (alsó sor, balra lent). (Kép: ESA / CNES)