Lettország és az ESA

A balti ország hetedikként kötött szoros együttműködési megállapodást az Európai Űrügynökséggel (ESA).

Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2001-ben az ESA megkezdte a formális keretek kialakítását, hogy elősegítse az űrtevékenységben akkor már a leginkább élen járó négy kelet-közép-európai ország, Magyarország, Csehország, Románia és Lengyelország közeledését a szervezethez. A cél mindkét fél részéről ezeknek az országoknak a minél szorosabb bevonása az európai űrtevékenységbe. Így látszott biztosíthatónak az Európai Unió „új” tagállamaiban az űrkutatás és nem utolsó sorban a nagy hozzáadott értéket termelő űripar felfuttatása, a mindennapi életünket egyre inkább meghatározó űralkalmazások fejlesztése. Az európai együttműködő állam (European Cooperating State) státusát először hazánk, majd Csehország érte el (2003), később Románia (2006) és Lengyelország (2007) is sorra került. Az együttműködési forma sikerét mi sem igazolja jobban, mint hogy ez utóbbi három ország azóta már teljes jogú tagként vesz részt az ESA tevékenységében: Csehország, Románia és Lengyelország rendre 2008-ban, 2011-ben és 2012-ben vált ESA-tagállammá. A „kakukktojás” sajnos mi vagyunk. Az ESA hiába nyilvánítja késznek Magyarországot a csatlakozásra, a belépési szándékkal eddig még mindig késlekedtünk. Ez nyilvánvaló versenyhátrányt okoz a hazai intézményeknek és űripari cégeknek, ami a megrendelések elmaradásában, a magasan képzett, nemzetközileg is versenyképes tudással rendelkező magyar szakemberek elvándorlásban, a szektor stagnálásában vagy lassú leépülésében ölthet testet.

Az ECS egyezmény lehetősége időközben más európai országok figyelmét is felkeltette. Építve a helyi hagyományokra, és felismerve az űrtevékenységben és gazdasági-társadalmi hasznában rejlő lehetőségeket, Észtország 2009-ben, Szlovénia pedig 2010-ben kötött együttműködési megállapodást az ESA-val. A legújabb, immár hetedik résztvevő Lettország.

Az ECS megállapodás aláírása Rigában, 2013. március 15-én. (Kép: ESA)

A lett űripar hagyományaiból külön említést érdemel, hogy az egykori szovjet Buran űrrepülőgéphez ők készítették a szigetelő és külső hővédő anyagokat. Az ECS megállapodásról, vagyis a kapcsolat szorosabbra fűzéséről más, az ESA-val az elmúlt években már hivatalos megállapodásokat kötő európai országok (például Ciprus, Litvánia, Szlovákia) is érdeklődnek.

Az ESA teljes jogú tagországai (a térképen sötétszürke színnel jelölve) mellett egy sor már ország különböző szintű együttműködési megállapodásokkal vehet részt az űrügynökség egyes tevékenységeiben (világosabb szürke színnel). Bulgáriával jelenleg folynak a tárgyalások. (Kép: ESA)

Kapcsolódó cikkek:
Magyarország és az ESA
Társulási egyezményünk meghosszabbítva
Lekörözve, avagy mások meddig jutottak?
Csehország az ESA tagja lesz
Románia lesz az ESA 19. tagállama
Lengyelország is megelőz minket
Lengyelország belép az ESA-ba
Befektetés az európai űrjövőbe

Kapcsolódó linkek:
Európai együttműködő államok (ESA)