Hamarosan jelentős változás történik az ESA élén: új főigazgató veszi át a szervezet irányítását. Mi a főigazgató szerepe és kik töltötték be eddig ezt a tisztséget?
A főigazgató (az ESA terminológia szerint egyszerűen csak DG, azaz Director General) szerepét az ESA Alapokmányának legrövidebb cikke (X. cikk) egyetlen mondatban rögzíti. Eszerint „Az Ügynökség szervei a Tanács és a Főigazgató, akinek a munkáját személyzet segíti.” Az ESA döntéshozó szerve a negyedévenként (miniszteri szinten néhány évenként) ülésező Tanács, a végrehajtó szerv viszont a főigazgató által vezetett, jelenleg több mint 2000 főt számláló apparátus. (A hatalmas testület tevékenysége szerteágazó, a klasszikus hivatali bürokráciától az ESTEC-ben folyó technológiai fejlesztésig és a Guyanai Űrközpont működtetéséig terjed.)
A főigazgató hivatala az ESA párizsi székházában (HQ) működik. (Kép: ESA / S. Corvaja)
A további cikkekben az Alapokmány valamennyire pontosítja a főigazgató feladatkörét. Az ő vezetésével készíti elő az apparátus (az ESA szóhasználatával az Executive) a Tanács döntéseit. Igaz, hogy az Alapokmány értelmében a főigazgató szavazati jog nélkül vesz részt a Tanács ülésein, de a döntés-előkészítés irányítását aligha lehet alábecsüni. A főigazgató felelős a költségvetés tervezéséért és végrehajtásáért. A legfelsőbb vezetők kivételével a főigazgató nevezi ki és menti fel „az általa szükségesnek tartott tudományos, műszaki, igazgatási és irodai személyzet” tagjait, de ő tesz személyi javaslatot a Tanács részére azon vezetőkre is, akiknek a kinevezése a Tanács hatáskörébe tartozik. A Tanács felhatalmazása alapján nemzetközi szerződéseket ír alá, valamint ellát egy sor protokolláris feladatot, és képviseli az ESA-t a nemzetközi szervezetek és a sajtó felé. Az irányítása alá tartozó apparátus munkáját jelenleg tizenegy, különböző területekért felelős igazgató irányítja.
A főigazgató és az általa irányított apparátus fontos feladata a Tanács üléseinek előkészítése. Kiemelkednek ezek közül a Tanács miniszteri szintű ülései (a képen: 2008, Hága). (Kép: ESA / Anneke Le Floc'h)
A most leköszönő Jean-Jacques Dordain az ESA hatodik főigazgatója. A sort a brit Roy Gibson nyitotta. Ő tulajdonképpen „megörökölte” ezt a pozíciót, hiszen ő volt az ESA-vá összeolvadó két jogelőd szervezet közül a nagyobbik, az ESRO vezetője, így logikusnak tűnik, hogy ő lett az első ESA DG. Abban az öt évben vezette az ESA-t (1975–1980), amikor az még csak de facto működött, vagyis az Alapokmány aláírásától annak az első tíz tagállam által történt ratifikálásáig és ezáltal hatályba lépéséig.
Gibsont egy dán gépészmérnök, Erik Quistgaard követte a főigazgatói székben, 1980–1984 között. Érdemes megemlíteni, hogy az ESA (az Alapokmány aláírásától számított) 40 éves történetében ő volt eddig az egyetlen főigazgató, aki a „kis országok” egyikéből származott. Őt a fizikus végzettségű, német Reimar Lüst követte, aki 1984–1990 között vezette a szervezetet. Az ESA negyedik – hivatalba lépésekor eddigi legfiatalabb – főigazgatója a francia Jean-Marie Luton lett, aki 1990–1997 között töltötte be a DG hivatalát. A mérnöki végzettségű Luton a Francia Űrügynökségben (CNES) töltött be különböző vezető pozíciókat, miközben az ESA Tanácsban képviselte hazáját, valamint az ESA Adminisztratív és Pénzügyi Bizottságának elnöke volt. Magyarország a Luton-érában írta alá első együttműködési megállapodását az ESA-val. Az olasz űriparból érkezett a villamosmérnöki végzettségű Antonio Rodotá, aki 1997 és 2003 között vezette az ESA-t. Ebben az időszakban fűzte hazánk szorosabbra együttműködését az ESA-val, hiszen 1998-ban csatlakoztunk a PRODEX programhoz, 2003 áprilisában pedig a PECS-hez. Utóbbi 2003 őszi hatályba lépése azonban már a Dordain-korszakba csúszott át. Illő módon, hiszen éppen a 2003. július 1-jén hivatalba lépett hatodik főigazgató, Jean-Jacques Dordain tekinthető a PECS program szülőatyjának. Őt és munkásságát hamarosan külön cikkben méltatjuk.
A főigazgató hagyományosan január közepén tájékoztatja a sajtó képviselőit az ESA előző évi eredményeiről és az adott év feladatairól, várható eseményeiről (2015. január 16.). (Kép: ESA / S. Corvaja)
A mostani főigazgató-váltás markánsabbnak ígérkezik a korábbiaknál, több okból is. Egyrészt a hamarosan leköszönő főigazgató volt az ESA eddigi története során a leghosszabb ideig hivatalban. Másrészt – amint arról beszámoltunk – a közelmúltban hirtelen elhunyt az ESA másik irányító szerve, a Tanács hivatalban lévő elnöke. A tragikus haláleset miatt az ESA-nak a Tanács élére is új vezetőt kell választania. Végül, ugyancsak a közelmúltban elhunyt az ESA egyik hivatalban lévő igazgatója is, Antonio Fabrizio. Az olasz mérnök volt az, aki 12 évvel ezelőtt éppen a főigazgatóvá előlépett Jean-Jacques Dordain pozícióját vette át, mint a szervezet hordozórakétákért felelős igazgatója. Az idei nyár tehát mindenképpen a jelentős változások időszaka lesz az ESA életében.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Újabb ESA-születésnap
Elhunyt az ESA Tanács elnöke
Johann-Dietrich Wörner lesz az ESA új vezetője
Az ESA új rakétafejlesztési igazgatója
Az ESA korábbi főigazgatói
Az ESA jelenlegi igazgatói
Elhunyt Antonio Fabrizi, az ESA egyik igazgatója
Az ESA Alapokmánya (angol, francia és német nyelven letölthető)
Nemcsak a kínai kapcsolatról, hanem egy hazánkat közvetlenül is érintő kérdésről is beszélt az ESA leköszönő főigazgatója.
