Hivatalosan ma távozik az ESA szervezetének éléről Jean-Jacques Dordain, aki három cikluson át, 12 évig töltötte be a főigazgatói posztot.
Az ESA történetében a leghosszabb ideig – 12 évig – Jean-Jacques Dordain vezette a szervezetet. (Kép: ESA / P. Sebirot)
Jean-Jacques Dordain, az ESA most leköszönő főigazgatója 1946-ban, Lille-ben született. Mérnöki diplomáját az első holdraszállás évében szerezte a Párizsi Egyetemen. A francia repülő- és űripari kutatóközpontnál (ONERA) helyezkedett el. Innen jelentkezett űrhajósnak, az ESA Spacelab–1 küldetéséhez az űrhajós-válogatáson bejutott a legjobb öt francia jelölt közé, végül azonban nem került be az űrhajóscsapatba. Ehelyett 1986-ben állást változtatott, és belépett az ESA-hoz.
Az ESA-nál először az akkor létrehozott, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) hasznosításáért felelős részleg vezetője lett. 1993-ban a stratégiai tervezésért és nemzetközi politikáért felelős igazgatóhelyettessé, majd 1999-ben stratégiai és műszaki fejlesztési igazgatóvá nevezték ki. 2001-ben ő lett a hordozórakéták fejlesztéséért felelős igazgató, majd az ESA Tanács 2002. december 11-én úgy döntött, hogy őt jelöli a főigazgatói tisztség (Director General, DG) betöltésére, amely minőségében az ESA hatodik DG-jeként 2003. július 1-jén lépett hivatalba. Az eddigi főigazgatók közül ő töltötte be leghosszabb ideig ezt a magas tisztséget.
Hivatalba lépése (2003. július 1.) előtt két héttel a még hivatalban lévő főigazgatóval, Antonio Rodotával együtt fogadják Jacques Chirac francia köztársasági elnököt a Le Bourget-i repülési kiállítás ESA-pavilonjában. (Kép: ESA / S. Corvaja)
Az ESA létesítményeit meglátogató államfőket, uralkodókat a főigazgató fogadja és kalauzolja. A Dordain-korszak egyik utolsó királyi vendége Fülöp belga király volt idén márciusban az ESA belgiumi központjában (Redu). (Kép: ESA / S. Corvaja)
A Dordain-korszak szakmai eredményei közül az ESA honlapján közölt életrajza kiemeli az Ariane rakéták hosszú, sikeres sorozatát, amelynek keretében olyan fontos küldetések indultak, mint a Rosetta és a Planck. A földmegfigyelés erősödését jelezte a GOCE, az SMOS, a CryoSat és a Proba–V műholdak pályára állítása. Az ESA kifejlesztette saját kis hordozórakétáját, a Vegát, és megvalósult az orosz Szojuz rakéták indítása az ESA Guyanai Űrközpontjából. A Nemzetközi Űrállomáshoz hozzákapcsolták az európai Columbus modult, valamint öt európai ATV teherűrhajó szállított utánpótlást az ISS-re.
A Dordain-korszak (egyik) legfontosabb szakmai eredménye az orosz Szojuz hordozórakéták kouroui indítási lehetőségének megteremtése volt. A képen balról jobbra: Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója, Vlagyimir Popovkin, a Roszkoszmosz vezetője, Jean-Yves Le Gall, az Arianespace elnök-vezérigazgatója, Yannick d’Escatha, a CNES elnöke és Viktor Nyikolajev, a Starsem vállalat ügyvezető igazgatója. (Kép: ESA / S. Corvaja)
A 2014-es berlini repülési és űrhajózási bemutatón (ILA) Angela Merkel német kancellárnak és Charles Boldennek, a NASA főigazgatójának mutatja be az európai hozzájárulást az Orion űrhajóhoz (Kép: ESA / M. Pedoussaut)
A Dordain-korszakban jelentősen bővült az ESA, 1986 óta 15-ről 20-ra nőtt a tagok száma, továbbá hat ország Európai Együttműködő Államként (ECS) csatlakozott a szervezethez. Fejlődött az ESA és az EU közötti kapcsolat, amelynek kézzel fogható eredménye a Galileo navigációs rendszer. Emellett szinte minden űrnagyhatalommal bővítette kapcsolatait az ESA.
A Tanács felhatalmazása alapján a főigazgató írja alá az ESA nemzetközi szerződéseit. A DLR-rel 2014-ben megkötött egyezmény csak egy a sok közül, de az aláíró partner a Német Repülési és Űrügynökség részéről az a Johann-Dietrich Wörner, aki Dordain utóda lesz a főigazgatói székben. (Kép: ESA / M. Pedoussaut)
Számunkra mégis a legfontosabb Jean-Jacques Dordain hazánkhoz fűződő kapcsolata. Magyarország ESA-csatlakozási szerződésének aláírásakor, 2015. február 24-én, Budapesten, a Művészetek Palotájában tartott beszédében három magyarországi látogatását említette. 1983-ban – még nem ESA-színekben – részt vett a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) budapesti kongresszusán. A hazánkban rendezett eddigi legjelentősebb nemzetközi űrkutatási rendezvény házigazdája a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje, a Központi Asztronautikai Szakosztály volt. A magyar űrpolitikában feltétlenül mérföldkő volt az IAF Kongresszusának megrendezése, de örülünk, hogy az ESA főigazgatója is pozitív emlékeket őrzött meg budapesti látogatásáról.
Az ESA számtalan nemzetközi szerződése közül a számunkra legfontosabbat 2015. február 24-én, Budapesten, a Művészetek Palotájában írta alá az ESA főigazgatója.
Másodszor 1999 októberében, már az ESA stratégiai igazgatójaként jött Budapestre, ahol részt vett a térségünk négy országa részvételével tartott űrpolitikai tanácskozáson. Itt fogalmazódott meg az igény, hogy az ESA segítse térségünk országainak csatlakozását a szervezethez, és a tanácskozás nyomán született meg az európai együttműködő állam (ECS) fogalma, illetve a részükre meghirdetett program (PECS). Ehhez elsőként Magyarország csatlakozott, az Egyezmény 2003. november 5-i hatályba lépésekor már Dordain volt az ESA főigazgatója. Végül, de nem utolsósorban harmadik látogatása során írta alá a magyar Kormány képviselőjével a csatlakozási szerződést hazánk ESA-tagságáról. A sors iróniája, hogy ennek hatályba lépésekor viszont már utóda, a német Johann-Dietrich Wörner lesz az ESA főigazgatója.
2015. február 24-én Budapesten mondott beszédében Jean-Jacques Dordain visszaemlékezett magyarországi látogatásaira.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az ESA új főigazgatója
Az ESA főigazgatói
Egyedül nem megy!
ESA-tagság: szerződés aláírva!
Újabb ESA-születésnap
Szojuz Kourouban: kulcsátadás
Az ESA új rakétafejlesztési igazgatója
Torontóban a magyar ESA-csatlakozásról
Jean-Jacques Dordain életrajza az ESA honlapján
Az ESA korábbi főigazgatói