Közös nyilatkozatot írtak alá az ESA és az Európai Unió képviselői a közös célokról. A tagállamok kérésére.
A „Közös nyilatkozat, jövőkép és célok az európai űrtevékenység jövőjéért” címet viselő, rövidke dokumentumot 2016. október 26-án Brüsszelben írta alá Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója és El¿bieta Bieñkowska, az EU belső piacokért, iparért, vállalkozásokért és kkv-kért felelős biztosa. A dokumentum azért született, mert az Űrtanács legutóbbi két, a holland és a luxemburgi elnökségek alatt tartott informális ülésén az ESA és az EU tagállamai kifejezetten kérték, hogy hogy az ESA és az Európai Bizottság foglalja össze az európai űrtevékenység jövőjére vonatkozó, közös jövőképet. A szöveget az ESA és az EU delegáltjaiból álló munkacsoport több hónapos munkával készítette el. Ezt a jövőképet és a célokat az ESA Tanácsa és az EU Tanács szeptemberben a jövőbeli együttműködés alapelveiként fogadta el.
(Kép: ESA)
A nyilatkozat felsorol néhány területet, ahol az űrtevékenység eredményei hasznosulnak. Megállapítja, hogy „az űr kitágítja a tudás határait, ösztönzőleg és motiválóan hat a jövő generációkra”. Elismeréssel szól az eddigi európai eredményekről, néhány programot ténylegesen meg is említve. Egyetértenek abban, hogy Európának a nemzetközi űrtevékenység világszínvonalon álló szereplőjének kell maradnia. 2030-ra Európának teljes mértékben ki kell használnia az űrtevékenységből adódó lehetőségeket, az előnyökből minden európai polgárnak részesülnie kell.
A közös nyilatkozatot 2016. október 26-án Brüsszelben írta alá Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója és El¿bieta Bieñkowska EU biztos. Mögöttük Jean-Yves Le Gall, a CNES elnöke (balra) és Maro¹ ©efèoviè, az EU űrpolitikáért felelős alelnöke. (Kép: ESA)
Ennek érdekében a tudományok, a technológia és az alkalmazások területén elért kiválóság alapján az alábbi célokat fogalmazzák meg. Az űrtevékenységnek maximálisan integrálódnia kell az európai társadalomba és gazdaságba, az űrtechnológiát és alkalmazásokat egyre fokozódó mértékben kell használni a közpolitikákban, megoldást kínálva azokra a nagy társadalmi kihívásokra, amelyekkel Európa és a világ szembenéz. Erősíteni kell a polgári és a biztonsági oldal összhangját a navigáció, a kommunikáció és a megfigyelések területén. Elő kell segíteni a világviszonylatban is versenyképes európai űrszektor létrejöttét, amihez minden tagállamban a kutatás, az innováció és a vállalkozások támogatására van szükség. Biztosítani kell Európa autonóm hozzáférését a világűrhöz, meg kell védeni az ott lévő infrastruktúrát, többek közt a kibertámadások ellen.
A két szervezet kinyilvánítja, hogy a fenti célok elérése érdekében az EU és az ESA megerősíteni szándékozik azon együttműködésüket, amelyet a 2004-es ESA/EU Keretmegállapodás vázolt fel. Emellett Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója a mostani nyilatkozatban foglalt célokat magas szintű politikai vezérelvekként fogja felhasználni az ESA Tanácsának 2016. december 1–2-án Luzernben tartandó miniszteri szintű ülése elé terjesztendő főigazgatói javaslat elkészítéséhez.
(A tagállamok kérték – most megkapták. Közhelyeket és szóvirágokat minden mennyiségben. Csak remélhetjük, hogy az ESA Miniszteri Tanácsa elé terjesztendő dokumentum konkrétumokat is fog tartalmazni. A hivatkozott 2004-es keretmegállapodás vezetett el egyébként a két nagy közös cél, a Galileo és a Copernicus rendszerek megvalósulásához. Ezeket később, 2008-ban további célokkal egészítették ki, azok azonban azóta a feledés homályába merültek. – B.E.)
Az ESA és az EU együttműködését szimbolizáló grafika. A formának alárendelt tartalom miatt semmitmondó ábra iskolapéldája lehetne. A színek és a formák szépen harmonizálnak egymással, az összbenyomás megnyugtatja a szemet és a lelket, csak éppen magukról a projektekről nem tudunk meg semmit… (Kép: ESA)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A világ polgári űrköltségvetése
Uniós támogatással előrelép a magyar űripar
Megrendelés nyolc új Galileo műholdra
EU űrkonferencia lesz Budapesten
A francia EU-elnökség és a világűr
Az Európai Űrtanács második ülése
Az ESA-EU kapcsolatok alakulása (4. rész): A két intézmény lehetséges jövője
Az ESA-EU kapcsolatok alakulása (3. rész): Az együttműködés
Az ESA-EU kapcsolatok alakulása (2. rész)
Az ESA-EU kapcsolatok alakulása (1. rész): A közös európai űrpolitika lehetősége
Formálódik az Európai Űrprogram
EU-ESA együttműködés az űrkutatásban
Az ESA és az EU közös nyilatkozatának aláírásáról (ESA)
A közös nyilatkozat teljes szövege (ESA)
AZ ESA–EU együttműködésről (ESA, 2012)
Az Európai Űrügynökség (ESA) szeptember 10-én mind a 22 tagállamában – Magyarországon is – 100-100 kiválasztott „civil” jelentkező részvételével konzultációt tart az űrtevékenységről.
