A 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban ennyit szánna az Európai Bizottság programjai továbbvitelére, megerősítésére és bővítésére.
Elsősorban a Galileo és EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) műholdas navigációs rendszerről és a Copernicus földmegfigyelési programról van szó. Az előbbire az uniós költségvetés tervezete szerint 9,7 milliárd euró jutna, a Copernicus pedig 5,8 milliárdból gazdálkodhatna 2021 és 2027 között. További 500 millió eurót különítenének el új, biztonsági célú űrfejlesztésekre.
Maro¹ ©efèoviè, az Európai Bizottság alelnöke szerint az unió ipari-gazdasági fejlődése és nemzetközi vezető szerepének biztosítása szempontjából nagyon fontosak az űrprogramok. A navigációval, helymeghatározással kapcsolatban gondoljunk például az önvezezető autók és a „dolgok internete” (Internet of Things, IoT) várható elterjedésére. A földmegfigyelő műholdas adatok pedig a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is segíthetik.
A Copernicus program egyik Sentinel-2 földmegfigyelő műholdja. (Fantáziakép: Airbus Defence and Space)
Az Európai Bizottság szerint az Európai Unió következő ciklusra szóló hosszú távú költségvetéséről való gyors megállapodás alapvető fontosságú lenne a már sikeresen folyó űrprogramok zökkenőmentes folytatásához. Remélik, hogy nem ismétlődik meg a jelenlegi, 2014–2020-as időszakhoz kapcsolódó költségvetés elfogadása előtti hosszas huzavona. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Galileo életre kel!
Jó úton a Copernicus
Az ESA kapcsolatrendszere
3,786 milliárd: meglesz a GMES uniós támogatása
Az EU 16 milliárd eurót költhet űrprogramokra a következő költségvetésében (Space News)
Az Európai Bizottság sajtóközleménye