Új EU-biztos

Az újonnan felállt Európai Bizottság űrtevékenységért felelős biztosa Európa versenyképességére és az űrbiztonságra kíván összpontosítani, beleértve a régóta halogatott űrtörvény megalkotását.

A litván Andrius Kubilius jelölését november végén hagyta jóvá az Európai Parlament, így az új Bizottság tagjaként tavaly december 1-jén foglalhatta el hivatalát az EU űrtevékenységért felelős biztosaként. Megbízatása öt évre szól, felelősségi köre a védelem és az űrtevékenység – a párosítás új, az előző bizottságban az űrtevékenység a belső piacokért felelő biztoshoz tartozott.

Andreas Kubilius, az Európai Bizottság új, védelemért és űrtevékenységért felelős biztosa kinevezése előtti, 2024. november 6-án tartott parlamenti meghallgatásán. (Kép: European Union / Philippe Buissin)

A fizikus végzettségű Kubilius korábban kétszer is Litvánia miniszterelnöke volt (1999–2000-ben, majd 2008–2012 között), az előző európai parlamenti ciklusban pedig EU parlamenti képviselőként dolgozott. Mostani megbízatása előtti meghallgatásán arról beszélt, hogy Európának részt kell vennie az űrtevékenység forradalmában, de kihívásként említette a finanszírozás hiányát, a nem egységes szabályozást és a biztonsági kockázatokat. Megerősítette elkötelezettségét az EU zászlóshajó űrprogramjai, a Copernicus földmegfigyelési és a Galileo navigációs rendszer mellett, valamint hangsúlyozta az Európai Bizottság által tavaly október 31-én bejelentett IRIS² szélessávú távközlési műholdsereg létrehozásának fontosságát, amihez meg kell egyezni az európai műhold-üzemeltetők konzorciumával.

Az új biztos az űrtevékenység területén öt új európai kezdeményezést is megnevezett: fejleszteni kell Európa űrindítási képességét, el kell fogadni az európai űrtörvényt, támogatni kell az európai űripar versenyképességét a globális piacon, az EU következő több éves költségvetésének tükröznie kell ezeket az ambíciókat és az űreszközöket fenyegető fokozódó veszélyeket. Beszélt emellett olyan általánosságokról is, mint Európa vezető szerepe a világűrben, technológiai függetlenségünk és versenyképességünk megerősítése, biztonsági és védelmi képességeink fokozása, végső soron pedig Európa stratégiai autonómiája.

Ezeken túlmenően a Space News tudósítása szerint a háromórás meghallgatáson kevés konkrétum hangzott el, legfeljebb annyi, hogy kevésnek tartja a jelenlegi költségvetésben szereplő évi 2 milliárd eurót, azt viszont nem árulta el, mekkora összeget tartana kívánatosnak a következő költségvetési ciklusban. A meghallgatáson többször visszatérő téma volt Európa világűrbe jutási képessége, pontosabban annak hiánya, ami az elmúlt évek európai „hordozórakéta-válságát” okozta, amely odáig fokozódott, hogy Európának több műholdját is a konkurens SpaceX Falcon-9 hordozórakétájával kellett pályára állítania, vagyis azzal a rakétával, amelynek alternatívájaként az ESA az Ariane–6-ot fejleszti.

Kubilius szerint új szereplőket kell bevonni a fejlesztésekbe, például az európai hordozórakéta kezdeményezés (European Launcher Initiative) keretében, vagy egy teherűrhajó kereskedelmi alapon történő fejlesztésével. Tervei azt sejtetik, hogy a jövőben az EU jelentősebb szerepet szeretne játszani a rakétaindításokban, ami eddig hagyományosan az ESA felségterülete volt. Kubilius az ESA-val való együttműködést illetően sem említett azonban konkrétumokat. Kitért viszont a készülő európai űrtörvényre, amelynek tervét már tavaly áprilisban be kellett volna mutatni, de ezt akkor az európai parlamenti választások utánra halasztották. Kifejezte reményét, hogy az űrtörvény 2025 első felében elkészülhet.

Kapcsolódó cikkek:
Galileo: szerződések aláírva
Litvánia is az ESA társult tagja
Megvágják az EU űrköltségvetését
Európai Űrtanács – nyolc év után újra
Európai űrhírek portálja

Kapcsolódó linkek:
Az új Európai Bizottság védelmi és űrszektorért felelős biztosának tervei (Space News)