Melyik európai–orosz program része volt, és kiről nevezték el az egyelőre a Földön maradt európai marsjárót? Itt van A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk utolsó kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.
Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Eddig sem volt sok kétség efelől, de az ESA hivatalossá tette: az ukrajnai háború miatt nem indul el idén a Marsra az oroszokkal együttműködésben elkészített űrszonda.
Túl sok, vagy túl kevés? Csekély mértékű szivárgás adhat magyarázatot a marsi metán nemlétezésének, vagy létezésének és eredetének régóta vitatott kérdésére.
Az európai–orosz ExoMars küldetés következő felvonása csak jövőre indul, az ESA azonban már tervezi a Mars kutatásának következő lépését: talajminta Földre hozását.
Csak jövőre indul és 2021-ben száll le a Marsra az ExoMars program Rosalind Franklin marsjárója, de a már ott levő Trace Gas Orbiter pályáját elkezdték hozzáigazítani.
Az ExoMars TGO mérései cáfolták a metán jelenlétét, illetve mennyiségére nagyon alacsony felső határt adtak meg. Talán pont kerül a két évtizedes vita végére? Vagy nem.