...hogy az európai–orosz ExoMars 2022 küldetés elindulhat idén a Marshoz.
Pedig az Ukrajna elleni háború megindításakor az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója még óvatosan úgy nyilatkozott, hogy a polgári célú tudományos együttműködést nem fogják érinteni az Oroszország ellen bevezetett szankciók. Josef Aschbacher február 25-én ugyanakkor azt is mondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket. Nos, nem telt el hosszú idő, és február 28-án az ESA azt közölte: igen valószínűtlen, hogy a tervezett szeptemberi időpontban elindul az űrszonda a Mars felé.
Az ExoMars program első szakaszának űrszondája, a 2016-ban indított és jelenleg is a vörös bolygó körül keringő Trace Gas Orbiter (TGO) után a következőt eredetileg 2020-ra tervezték, aztán 2022-re halasztották. Most már nyugodtan lehet állítani, hogy az ExoMars 2022 – rajta egy európai marsjáróval (Rosalind Franklin) és egy orosz leszálló platformmal (Kazacsok) – el van átkozva. A 2020-as indítási ablakot technikai okokból éppen hogy lekéste. Gondok adódtak a marsi leszálláshoz használandó ejtőernyők tesztjein, valamint a koronavírus-világjárvány miatti lezárások okán kényszerűségből lelassultak a start előkészületei. A szonda egy orosz Proton rakétával kellene induljon Bajkonurból.
Mivel a bolygók Nap körüli keringéséből adódóan a Földről a Mars felé 26 havonta nyílik meg az energiatakarékos eljutás lehetősége, a 2020. nyári indítási céldátumból 2022 ősze lett. Az űreszköz mostanra megépült, a teszteket sikeresen végrehajtották, lényegében készen áll a Kazahsztánba való szállításra. A háborús helyzet most úgy tűnik mégis keresztülhúzza a kutatók számításait. Hivatalos döntés az ESA tagországok bevonásával egyelőre még nem született a sorsáról, de a körülmények nem sok optimizmusra adnak okot.
Az ExoMars 2022 küldetés európai marsjárója legördül az orosz szállító platformról. Vajon megtörténik-e ez valaha? (Fantáziakép: Thales)
Felmerül a kérdés, hogy ha most nem, akkor mikor repülhet az űreszköz. Valójában az is kérdéses, hogy egyáltalán repül-e valaha, hiszen olyan jelentős volt az orosz részvétel a programban. Nem csak az indításhoz használt hordozórakétát adják, hanem a leszállóplatformot is ők építették. Míg a rakétát könnyebb volna lecserélni egy másikra, a Kazacsok kiváltása problémásabbnak tűnik. Akármi is történjen, a Mars felé legközelebb 2024 végén nyílik meg újra az indítási ablak...
Az egyetlen jó hír, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működtetésében egyelőre (?) változatlan formában folyik tovább az együttműködés a nemzetközi partnerek között. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: Az oroszok távoznak Kourou-ból
A háború űrveszteségei
Mi várható 2022-ben? (3. rész)
Európai mozaik – 2021. március
GYORSHÍR: ExoMars 2020-ból 2022...
ExoMars 2020: sikertelen ejtőernyőteszt
A Rosalind Franklin érkezésére készülve
Kazacsok
Svéd műszer a Marsra
Az ExoMars 2020 leszállóhelye
Rosalind Franklin
Az ESA valószínűtlennek tartja, hogy a Mars-szonda idén elindul (Space News)
Az európai és orosz illetékesek úgy döntöttek, hogy elhalasztják a Marsra induló közös űrexpedíció idén nyárra tervezett startját.
