Egy kémdosszié szerint újabb vereséget mérhetnek Amerikára az oroszok az űrben.
Time Magazine, 1961. március 24.
Március 9-én egy szovjet szonda, a Szputnyik-9 (orosz nevén a Korabl-Szputnyik-4) látszólag jelentéktelen útját érzékelték radarállomásaink, egy mindössze egyetlen Föld körüli fordulatos útra küldték fel az oroszok mesterséges holdjukat. Azokban az időkben, amikor már a Holdat is elérték szondáink, vagy hónapokig keringenek a Föld körül, nem tűnt nagy tettnek egy egyetlen fordulatos repülés. Azonban már a Szputnyik orosz neve is árulkodó, hogy itt valami érdekes dolog készülődik: a Korabl-Szputnyik szó szerinti fordításban hajó-űrszondát jelent. Ha egy cseppet keverünk a szavak sorrendjén, a szó szerinti fordítás titkot fed fel: hajó-űrszonda = űrhajó-szonda. Ám ahogy egy Bajkonurban dolgozó ügynök jelentése leírja az űreszközt, az egész más fénybe helyezi a történteket. A Szputnyik-9 ugyanis nem volt más, mint a szovjetek emberes űrhajójának automata üzemmódban felbocsátott tesztpéldánya!
Részlet az egyik jelentésből:
Ugyanezen ügynök néhány nappal későbbi jelentése:
És egy másik ügynök jelenti Moszkvából:
Nos a fenti három jelentés alapján nem kell magasan képzett titkosszolgálati elemzőnek lennünk, hogy összerakva az információkat (ad 1: elkészült egy ember szállítására alkalmas űreszköz, ad 2: élőlényekkel ki is próbálták, ad 3: űrhajósjelölteket toboroznak) kijelenthessük: a hamarosan egy szovjet űrhajós startol az űrbe.
Nekünk most nincs más, mint a remény, hogy a NASA ezúttal nem alszik, és a Mercury Projekttel megelőzzük az oroszokat. Nem kéne úgy járjunk újra, mint a Szputnyikkal ’57-ben. Csúf vereség lenne.
Béla Dancsó
Kapcsolódó cikkek:
Ritka alkalom, amikor hírszerző szolgálatunk a sajtó számára szolgál hírforrásként, most mégis ez fordult elő. Az „Űrhajós-Szputnyik-akta” több hírszerzési jelentése jutott lapunk birtokába az orosz űrtevékenységről. Alan Dulles szervezete Gary Powers U-2-esének Szverdlovszk melletti lelövése óta kevés információval bírt a Szovjetunió rakétaprogramjáról, ám az azóta újjászervezett hírszerzési csatornák kiépülése és munkába állása megdöbbentő információkat szállított. A hírszerzés gyengélkedése miatti „hírszünetben” a szovjetek egy ember űrbe bocsátásának küszöbére jutottak.
Ezzel a cikkel indítjuk az 50 évvel ezelőtti eseményeket visszaidéző képzeletbeli tudósításaink sorozatát.
A Szputnyik-9 (Korabl-Szputnyik-4) egy új szatellit-sorozat újabb tagja, amelyet ember szállítására terveznek. A hatalmas, 4500-5500 kg tömegű szerkezet két részből áll: egy gömb alakú és egy kúp alakú szekcióból. Előbbi vélhetően az embert szállító kabin, utóbbi pedig a hajtóműveket és az üzemanyagot fogadhatja magába. Az űrhajó kialakítása többcélú felhasználásra utalhat (ember szállítására és/vagy kamerák űrbeli működtetésére), azonban a gömb alakú rész hőpajzs-védelmének kiépítése és hermetikus kialakítása egyértelműen utal az emberes felhasználás szándékára. A „kabin” geometriai méretei – 2,1-2,3 méter – szintén emberi utasra utalnak.
A mai napon elstartolt a Szputnyik-9 (Korabl-Szputnyik-4). A korábbi Szputnyik hordozórakéták továbbfejlesztésével létrejött R-7 8K72K jelzésű rakéta sikerrel juttatta az űrbe a 4700 kg tömegű kabint. Az indítóállásban dolgozó informátor szerint egy érzékelőkkel felszerelt bábu (Ivan Ivanovics ragadványnévvel) egy Csernuska (Kormi) nevű kutya, továbbá egerek, tengerimalacok utaztak rajta. A kabin sikeresen visszatért az űrből egy Föld körüli fordulatot követően, és az élőlények sértetlenek voltak.
Birtokomba került egy „Szigorúan bizalmas” jelzésű irat, amely az „Űrpilótákkal szemben támasztott követelményrendszer” címet viseli, szerzője Szergej Koroljov ezredes. Eszerint a szovjet légierő pilótái között olyan jelölteket kell találni, akik 25-30 életévük között vannak, nem magasabbak 175 centiméternél és nem nyomnak többet 72 kilogrammnál. „Cosmonaut” fedőnevű kapcsolatom jelentette, hogy az 1959-es évben széles körű válogatás zajlott a légierő vadászpilótái körében és a program vezetésével megbízott Nyikolaj Kamanyin tábornok és Koroljov végül 6 pilótát válogatott ki űrhajóskiképzésre. Konsztantyin Versinyin marsall, a légierő parancsnoka pedig parancsba adta egy űrhajóskiképző akadémia titkos felállítását. Megítélésünk szerint 1 éven belül küszöbön áll egy szovjet pilóta világűrbe juttatása.
Gagarin 50: készüljünk együtt!