Miközben az első kísérleti Galileo-hold, a GIOVE-A rendben látszik sugározni rádiójeleit, a GIOVE-B startját áprilisról szeptemberre tették át.
A második próbahold felbocsátása immár nem sürgős, hiszen a tavaly december 28-án indított GIOVE-A elvégezte a legégetőbb feladatot: megkezdte a jelek adását. Az ESA és az EU közös fejlesztésű Galileo navigációs műholdrendszerének júniusig kell bizonyítania a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) számára, hogy beindította a számára kiosztott frekvenciasávban a jelek sugárzását Föld körüli pályáról. A 23 260 km magas, 14 óra 22 perces keringési idejű pályán levő GIOVE-A jeleit az angliai Chilbolton Obszervatórium 25 méteres rádióantennájával veszik és vizsgálják. A papírmunkával valószínűleg március végéig el is készülnek.
A GIOVE-B-t, amely már sokkal jobban hasonlít majd a későbbi végleges Galileo navigációs műholdakra, inkább a techológia tesztelésére fogják használni. Ilyen feladatok pl. a nagypontosságú fedélzeti hidrogén mézer atomórák – amilyenek eddig még nem működtek űreszközökön – vagy a pályameghatározás pontosságának ellenőrzése.
A Galileo eredetileg 2008-ra kellett volna elkészüljön, de a jelenlegi tervek szerint a rendszer csak 2010-re fog a felhasználók rendelkezésére állni. A brüsszeli székhelyű, a Galileo programot jelenleg menedzselő EU/ESA szervezet, a Galileo Joint Undertaking (GJU) nemrég megerősítette, hogy a koncessziós tárgyalások elhúzódása miatt késik a majdani üzemeltető konzorciummal való szerződéskötés. Mivel nemrég sikerült végre megegyezni abban, hogy mely országokba kerülnek a lényeges programelemek, az év végéig biztosan megszületik a szerződés is.
Kapcsolódó cikkek:
Megkezdte a jelsugárzást az első Galileo műhold
A Galileo-műholdrendszer földi létesítményei
Aláírták a szerződést az első
négy Galileo műholdról
Kapcsolódó linkek:
A GIOVE-B megváltozott szerepéről (FlightGlobal.com)