Az Európai Bíróság elutasította a védjegyhasználat jogosságát megkérdőjelező keresetet.
Az Európai Közösségek Bírósága első fokon ítéletet hirdetett a Galileo-perben. Azt kellett eldönteni, hogy az Európai Bizottság által létrehozott európai műholdas navigációs rendszer elnevezése sérti-e a Galileo cégcsoport védjegyjogait.
A Galileo vállalatcsoportot 1987-ben alapította meg tizenegy észak-amerikai, illetve európai légitársaság. A cég ma a piaci ajánlatokra, időpontokra és menetrendekre, illetve árinformációkra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés területén nyújt elektronikai szolgáltatásokat a légi szállítási, az utazási, a szórakoztató-, illetve a szállodaipari ágazat számára.
A Galileo-cégcsoport vállalkozásai azzal a céllal indítottak keresetet az Európai Bíróságon, hogy az tiltsa el a Bizottságot a „Galileo” megjelölés használatától, illetve attól, hogy másokat e megjelölés használatára ösztönözzön. Az említett vállalkozások emellett a jogtalan névhasználatból eredő káruk megtérítését is kérték.
A luxemburgi székhelyű Elsőfokú Bíróság május 10-én elutasította a Galileo International Technology vállalatnak a névhasználat tiltására vonatkozó kérelmét. A felperesek nem bizonyították, hogy az Európai Bizottság névhasználata sérti a vállalat védjegyeihez fűződő jogokat. A bíróság szerint a repülős helyfoglaló rendszer védjegyét nem lehet összetéveszteni a Galileo helymeghatározó rendszerrel, mert az Európai Bizottság eddig nem kínált semmilyen szolgáltatást a műholdas rendszerre alapozva. A testület továbbá leszögezte, hogy a felperes nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a névválasztást annak a híres olasz matematikusnak, fizikusnak és csillagásznak a keresztneve ihlette, aki az európai tudományos kultúra egyik legnagyobb alakja.
(Forrás: EurActiv és GPS Magazin)
A Galileo International Technology LLC több olyan nemzeti és közösségi végjegy jogosultja, amelynek elnevezésében szerepel a „Galileo” megjelölés, és amelyeket – többek között – adatátviteli távközlési szolgáltatások, a légi szállításra, gépjárműbérlésre, utazásfoglalásra vonatkozó informatikai programok, szórakoztató-, szálloda- és vendéglátó-ipari szolgáltatások, elektromos és informatikai készülékek, számítógépek, szoftverek és szövegszerkesztők leírására jegyeztek be.
1999-ben a brüsszeli Bizottság döntött arról, hogy létrehoz egy műholdas navigációs rendszert, amely a polgári felhasználók számára világszerte széles körű szolgáltatásokat nyújthat a rádiónavigáció és a helyzet-meghatározás területén. A megvalósítandó rendszernek a Galileo nevet adták, kiépítésében pedig kezdetektől fogva nagymértékben számítottak a magántőke bevonására.
Miközben az első kísérleti Galileo-hold, a GIOVE-A rendben látszik sugározni rádiójeleit, a GIOVE-B startját áprilisról szeptemberre tették át.
