Az EU-val szeptemberben megkötött egyezmény szerint a norvégok 70 millió euróval járulnak hozzá a közös európai műholdas navigációs és időszolgáltató rendszer megépítéséhez.
A programra 70 millió eurót szánó Norvégia nem tartozik a 27 tagú Európai Unióhoz (EU). Helyzete ugyanakkor különleges, mivel az Európai Űrügynökségnek (ESA) viszont tagországa. Ebből kifolyólag pedig már korábban is részt vett a Galileo műholdrendszert előkészítő munkákban. A Galileo az EU és az ESA közös kezdeményezése, amely teljes kiépítettsége után 30, közepes magasságú Föld körüli pályán keringő műholdról sugározza navigációs rádiójeleit. Az illetékesek szerint 2014-re végre pályára kerülhet egy 18 műholdból álló konstelláció, amellyel már beindulhatnak a kezdeti szolgáltatások.
Ezzel lehetővé válik, hogy norvég űripari vállalatok berendezéseket szállítsanak a Galileo rendszerhez, illetve fontos, magas északi szélességen fekvő követőállomásokkal járuljanak hozzá a műholdrendszer földi infrastruktúrájához. Az egyik északi állomás a Spitzbergákon, a másik talán a Jan Mayen-szigeten lesz. Egy harmadik sarkvidéki norvég állomást délen, az Antarktisz területén állítanak üzembe.
Kapcsolódó cikkek:
Jan Mayen szigete – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Még több pénz, még több késés?
Kapcsolódó linkek:
Norvég-EU megállapodás a Galileóban való részvételről (Space News)
Tovább bonyolódik az európai műholdas navigációs rendszer története. Az EU az év végéig új támogatást remél a tagországoktól. Valószínűtlen, hogy a Galileo 2015 előtt kiépül.
