Új generációs Galileo navigációs műholdak a láthatáron.
Az európai hely- és időmeghatározó műholdrendszer, a Galileo jelenleg már 26 műholddal rendelkezik a Föld körüli pályán. Bár kiépítése még nem fejeződött be teljesen, már több mit másfél milliárd okostelefon és egyéb eszköz vevőberendezése használja navigációs rádiójeleit. Az amerikai GPS, az orosz GLONASSZ és a kínai Beidou rendszerekhez hasonló európai szolgáltatás folyamatos fenntartását és feljesztését az elkövetkező évtizedekre is meg kell oldani.
Az Európai Bizottság döntött a Galileo következő, második generációja (Galileo Second Generation, G2) fejlesztésének felgyorsításáról. Ezért a kivitelezés vezetésével megbízott Európai Űrügynökség (ESA) pályázaton keresi azt az űripari konzorciumot, amely majd megépíti az első G2 műholdakat. Ha minden a tervek szerint alakul, ezeket legkorábban négy év múlva, 2024-ben kezdhetik pályára állítani. Az új műholdsorozat tagjai természetesen kompatibilisek lesznek a mostani Galileo holdakkal, vagyis mindazokat a képességekkel rendelkezniük kell, amelyeket a jelenlegiek is tudnak. Ugyanakkor számos területen továbbfejlesztést, új típusú szolgáltatásokat is szeretnének.
Az ESA két éve folytat tárgyalásokat a három vezető európai űripari vállalatcsoporttal (Airbus, OHB System AG, Thales Alenia Space), augusztus 11-én pedig végső ajánlatot kért tőlük a munkára. Várhatóan párhuzamosan két konzorcium kap majd megrendelést, a szerződéseket a pályázatok értékelését követően az év vége felé írhatják majd alá. Mindkét csoport két-két tesztműholdat fog építeni, után legfeljebb 12 darabos megrendelést kaphatnak. A 2024 vége előtt indítandó új generációs Galileo műholdak mellett a rendszer földi kiszolgáló hálózatában is fejlesztéseket terveznek.
A G2 műholdakat úgy tervezik, hogy a mostaniaknál rugalmasabb módon, már a Föld körüli működésük ideje alatt átkonfigurűlhatóak legyenek, a majdani – nyilván alakuló, fejlődő – felhasználói igényekhez alkalmazkodva. Ez komoly kihívás elé állítja majd a gyártókat. A navigációs jeleket a műholdak fedélzetéről a felhasználók irányába lesugárzó antennák is jelentős fejlesztésen mennek keresztül. Az ehhez szükséges kutató-fejlesztő munkát részben az ESA végezte, elkészült egy prototípus is, de az űripari szereplőkre is hárul majd a munkából. Ehhez természetesen az űrügynökség a rendelkezésükre bocsátja az eddigi eredményeket.
Galileo műhold a Föld körül – még az első generációból. (Fantáziakép: ESA / P. Carril)
Az Európai Bizottság a korábban átmenetinek szánt új műholdak helyett mindjárt teljes értékű második generációs Galileo holdakkal szeretné folytatni a műholdrendszer fejlesztését, hogy minél hamarabb elérjék a navigációs rendszer műszaki képességeinek kibővítését. A jelenleg már működő első generációs űreszközök működését folyamatosan figyelemmel kísérik, és a jelek szerint azok tovább is működőképesek maradnak, mint az eredetileg tervezett élettartamuk. Ezzel, valamint az első generációból még hátra levő, az OHB-nél épülő, illetve az ESA technológiai központjában (ESTEC, Noordwijk, Hollandia) tesztelés alatt álló űreszközök felbocsátásának időben való „széthúzásával” meg tudják spórolni a G2 felé történő átmenetet. Nem kellenek átmeneti műholdak, lesz elég idő az új műhold-generáció kifejlesztésére és első tagjainak legyártására, miközben a Galileo folyamatos működőképessége is biztosítható.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Négy új Galileo hold állt munkába
Új fejlesztések a Galileo földi irányítórendszerén
A Galileo közeljövőjéről
Belül már Galileo
Galileók a tesztpadon
Nyolc új Galileo hold épül
Hamarosan kezdődhet az új generációs Galileo holdak építése (ESA)