Az európai navigációs műholdak legújabb párosa egy Szojuz rakétával indult Kourou-ból.
Hosszú idő (2018 nyara) után ismét – ezúttal két űreszközzel – bővült az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA) navigációs műholdrendszere, a Galileo. A 27. és 28. sorszámú, amúgy Nikolina and Shriya neveket viselő műholdak december 5-én, magyar idő szerint 1:19-kor startoltak a Francia Guyanában fekvő űrközpontból, egy orosz gyártású Szojuz hordozórakétával és Fregat végfokozattal (VS26 jelű repülés). A műholdak névadására nemzeti gyermekrajzpályázatok első díjasainak nevét használják, ezúttal a horvát és norvég nyertesekét.
A start előkészületei: a műholdak már a rakéta orrburkolata alatt. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Optique Vidéo du CSG / P. Baudon)
Ez a két elsőnek felbocsátott űreszköz a még a Galileo első generációját képviselő mostani, 12 tagú szériából (Batch-3). Gyártójuk a német OHB. A műholdak október elején érkeztek meg repülővel Dél-Amerikába, ahol el is kezdődtek a start előkészületei. A végső tesztek sorozata és a hajtóanyaggal való feltöltés után készen álltak arra, hogy megkezdjék 12 évesre tervezett aktív élettartamukat közepes magasságú Föld körüli pályán.
A Galieo eddig felbocsátott 26 műholdja – pontosabban azon részük, amely működőképes – jelenleg globális lefedettségű kezdeti szolgáltatást biztosít a jeleinek vételére alkalmas vevőberendezések tulajdonosainak. A mostani start egy évtizeden belül a tizenegyedik volt. Jövőre két további ilyet terveznek – áprilisra és szeptemberre –, amelyek hozzásegítik a rendszert a teljes szolgáltatási kapacitás (Full Operational Capability, FOC) eléréséhez. A Batch-3 továbbiakban indítandó, jelenleg az OHB-nál végső összeszerelés alatt álló műholdak a Galileo előbb-utóbb szükségessé váló utánpótlását jelentik.
A Galileo a teljes kíépítés felé. (Videó: ESA)
A most indítani kezdett Batch-3 befejezésével, a Galileo műholdak első nemzedékének pályára állításával párhuzamosan folyik a következő műhold-generáció (Galileo Second Generation) tervezése. Már megvan, hogy kik építik a 2024-től indítandó, továbbfejlesztett navigációs szolgáltatásokat ígérő űreszközöket.
A Galileo napjaink legpontosabb globális hely- és időmeghatározó műholdrendszere, a becslések szerint világszerte több mint kétmilliárd felhasználó támaszkodik szolgáltatásaira. Az FOC fázist az EU finanszírozza. Az Európai Bizottság együttműködik az ESA-val és az Európai Unió Űrprogramügynökségével (EU Agency for the Space Programme, EUSPA). Az előbbi szervezet a tervezésért és a műholdak legyártatásáért, felbocsátásáért felel, az utóbbi pedig az európai navigációs rendszerek – a Galileo mellett az EGNOS – működtetéséért és hasznosításáért. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Galileo műholdak az űrkikötőben
Európai mozaik – 2021. október (2. rész)
10 éves a Galileo
Utolsó simítások a Galileo műholdak indítása előtt
Galileo: szerződések aláírva
Airbus és Thales
Tara, Samuel, Anna és Ellen
A Galileo életre kel!
A két első Galileo Batch-3 műhold indítása elé (ESA)
A Galileo műholdak startjáról (Spaceflight Now)
Európa saját műholdas navigációs rendszere, a Galileo mára a Föld legpontosabb, legprecízebb, méteres pontosságot elérő műholdas navigációs rendszerévé vált, amely bárhol elérhető.
