Az új európai távérzékelő műholdak adataihoz való szabad hozzáférés elősegíti majd, hogy a társadalom és a gazdaság minél nagyobb hasznát vegye az űrtevékenységnek.
A Copernicus (korábbi nevén GMES, Global Monitoring for Environment and Security) az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Unió (EU) közös, nagyszabású programja. Célja, hogy egységes, operatív, jó minőségű adatokkal dolgozó földmegfigyelő rendszert hozzon létre környezetvédelmi és biztonsági célú alkalmazásokra. A rendszer egyik alappillére az ESA hamarosan induló Sentinel műholdsorozata. A sorozat első űreszközének, a Sentinel-1A radaros távérzékelő műholdnak a startja – bár idén év végéről 2014 elejére csúszott – rövidesen várható.
A Copernicus adatok ingyenes és teljes elérhetőségét mostantól uniós jogszabály (European Delegated Act on Copernicus data and information policy) is garantálja. Az ESA tagállamainak – amelyek nagyban átfednek, de nem teljesen azonosak az EU tagállamokkal – korábban is az volt az álláspontja, hogy a Sentinel holdak adataihoz szabad hozzáférést kell biztosítani. Az uniós döntés ezt a majdani operatív működési fázisban is lehetővé teszi, amikor a műholdak működtetési joga átkerül az ESA-tól az EU-hoz.
A remények szerint az új, ingyenes modell ugrásszerűen megnöveli majd a műholdas távérzékeléssel nyert információ felhasználását a környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a klímaváltozás kutatása, az európai polgárok biztonságának szavatolása terén. Más szóval egy áttörésnek lehetünk tanúi, a műholdas távérzékelés még a mostaninál is jobban a mindennapi életünk részévé válik.
Tanmese a bölcs tanácsadóira hallgató királyról, aki ahelyett, hogy drágán eladta volna az értékes „információs tojásait” az alattvalóinak, inkább ingyen a rendelkezésükre bocsátotta azokat. Így az emberek új ötletekkel álltak elő, új vállalkozásokba fogtak, és végül nem csak ők, de a kincstár is jobban járt... (Rajzfilm: ESA / EARSC)
Az előzetes tanulmányok szerint a rendszer kiépítésébe befektetett európai költségvetési források jócskán megtérülnek majd, annak ellenére, hogy az adatokért közvetlenül nem kérnek pénzt. Pontosabban éppen azért, hiszen például az így létrejövő plusz munkahelyek, a gazdasági növekedés bevételeket generál, a csökkenő katasztrófa-elhárítási költségek pedig megtakarítást hoznak. A 2030-ig szóló előrejelzés legalább ötvenezer új európai munkahellyel és 30 milliárd eurós haszonnal számol.
Kapcsolódó cikkek:
3,786 milliárd: meglesz a GMES uniós támogatása
Landsat és Sentinel-2
Hideget-meleget kap a Sentinel-1A
Kapcsolódó linkek:
Szabad hozzáférés a Sentinel adatokhoz (ESA)
Az Európai Űrügyökség (ESA) segítségével olyan szolgáltatást fejlesztettek, amely az interneten elérhető információval segít az árvízi mentés során.
