Az EU és az ESA közös Copernicus programja első földmegfigyelő műholdjának tesztidőszaka sikeresen lezárult.
Az idén április elején pályára állított Sentinel-1A augusztus 7-én elérte végső pályáját. (Az első időszakban nem kevesebb mint nyolc alkalommal kellett irányítóinak kitérítenie egy-egy veszélyes közelségben elrepülő űrszemétdarab útjából.) Szeptember 23-án befejeződött fedélzeti berendezéseinek és az általa szolgáltatott adatok minőségének ellenőrzése is. Így 2014. október 6-án ünnepélyesen lezárulhatott működésének bevezető szakasza, és megkezdődött a nyilvános adatszolgáltatás. A Copernicus programban a műholdas adatok az újszerű adatpolitika következtében minden felhasználó számára szabadon hozzáférhetők. Ettől az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) azt reméli, hogy ugrásszerűen megnő a műholdas földmegfigyelési információk felhasználása, ami végső soron több társadalmi és gazdasági haszonnal jár, mintha az adatokat pénzért értékesítenék.
A Sentinel-1A jelképes „átadása” a felhasználóknak. A szeptember 25-én készült fényképen a projekt menedzsere, Ramón Torres (balra) és a műholdas program irányítója, Pierre Potin (jobbra) átnyújtja az űreszköz makettjét az ESA földmegfigyelő programja igazgatójának, Volker Liebignek (középen). (Kép: ESA)
A Sentinel-1A C-sávú apertúraszintézis-radarral van felszerelve, amellyel folyamatosan figyeli az épp a repülési pályája alatt elterülő szárazföldeket, tengereket és óceánokat. A radarfelvételek hasznosítása sokrétű, a tengeri jég és az olajszennyezések követésétől kezdve az árvizek által elöntött területek meghatározásán át a felszínmozgások vizsgálatáig. Ez utóbbihoz a műholdradar-interferometria technikáját használják, amely különböző időpontokban, ugyanarról a területről készített radarmérések összehasonlításán alapul. Az ESA legutóbb az Envisat műholdjával volt képes radarméréseket végezni, az azonban 2012 áprilisa óta üzemképtelen.
A Sentinel-1A 12 naponként repül el újra egy adott terület felett, ilyen gyakorisággal állnak majd rendelkezésre a radaros adatok, amíg csak tart a műhold élettartama. Ha majd felbocsátják az űreszköz ikertestvérét, a Sentinel-1B-t – a tervek szerint 2016-ban –, a megfelelően megválasztott pályája miatt 6 naposra csökkenhet a radarfelvételek ismétlődési ideje ugyanazon földfelszíni területről.
A tesztüzem befejezése után is az ESA németországi Darmstadtban levő központjából (ESOC) végzik majd a Seninel-1A irányítását. A műhold már a próbaidőszak alatt is hasznos adatokat és érdekes eredményeket produkált, amiről az Űrvilág cikkeiben is rendszeresen beszámoltunk. (Korábbi írásaink az oldal aljáról elérhetők.) Ugyanezt tervezzük a Sentinel-1A – és majdan az 1B jelű társa – remélhetőleg hosszú működési élettartama alatt is.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ingyen hozzáférhetők lesznek a Sentinel adatok
Hamarosan indul a Sentinel-1A
Sentinel-1A: üzemanyaggal feltöltve!
Reflektorfényben a Sentinel-1A
Pályán a Sentinel-1A
Kevésen múlt az ütközés
Műholdas segítség a namíbiai árvízhelyzetben
A Boden-tó radaros műholdképen
Rio de Janeiro
A Rub’ al Khali sivatag tengernyi homokja
A nyughatatlan szupervulkánok
Mozgásvizsgálatra kész a Sentinel-1A
Radarkép a Napa-völgybéli földrengésről
Athén „őr-szemmel”
Duplázódó európai radarszem
Küzdelem az Envisatért
Élt tíz évet
A Sentinel-1A tesztelése sikeresen befejeződött (ESA)
Habár még csak néhány hónapja bocsátották fel, a Sentinel-1A műhold által készített felvételekről már bebizonyosodott, hogy alkalmasak a földfelszín 3D-s modelljének előállítására.
