Az európai Copernicus program következő, már megépült, 2017-ben indítandó műholdja mostanában esik át többek közt a hőmérsékleti és vákuumteszteken.
A Sentinel-2B ikertestvére, a 2A jelzésű műhold tavaly júniusban startolt, és decemberre megindult rendszeres adatszolgáltatása. A Copernicus földmegfigyelési program Sentinel műholdjainak 2-es számú sorozata olyan űreszközökből áll, amelyek optikai és infravörös tartományban, összesen 13 hullámsávban (színben) készítenek felvételeket a felszínről. Képeik legjobb felbontása 10 méteres, az egyszerre leképezett földfelszíni sáv szélessége 290 km. Egy műhold visszatérési ideje egy adott terület fölé 10 nap. A második űreszközzel, amely hasonló pályán, de az első műholdhoz képest mindig a Föld átellenes pontja fölött repül majd, ez a visszatérési idő megfelezhető. A Sentinel-2 sorozatból egyelőre ez a két műhold készül, de későbbi pótlásukra már tervezik a 2C és 2D jelzésű társaik gyártását. (Érdemes megemlíteni, hogy számos más európai beszállító mellett a miskolci Admatis Kft. is részt vett a műholdak egyes alkatrészeinek elkészítésében, sőt a Sentinel-2C és -2D megépítéséhez is számítanak a munkájukra.)
Egy 13 színben „látó” Sentinel-2 műhold mérési elve. Ezeknek az optikai távérzékelő műholdaknak az adatait sokféle alkalmazásra használhatják, a növényzet egészségének megfigyelésétől kezdve a felszínborítás változásainak követésén át a természeti katasztrófák következményeinek elhárításához nyújtott támogatásig. A Copernicus programban gyűjtött műholdas adatok bárki számára szabadon hozzáférhetők. (Animáció: ESA / ATG medialab)
Mielőtt a Sentinel-2B készen állna a startra, minden szempontból ellenőrizni, tesztelni kell fedélzeti berendezéseit és műszereit. Kibírja-e a felbocsátással járó megpróbáltatásokat, és túléli-e a világűrben uralkodó mostoha környezeti körülményeket. A műholdat a gyártó fővállalkozó, Airbus Defence and Space németországi Friedrichshafenben levő telephelyéről június közepén szállították át a hollandiai Noordwijkbe. Itt az Európai Űrügynökség (ESA) technológiai központjában (European Space Research and Technology Centre, ESTEC) vetik alá további ellenőrzéseknek. A négy hónapon át, októberig tartó sorozat a hőmérsékleti és vákuumtesztekkel kezdődött, az ESTEC nagy űrszimulátorában (Large Space Simulator, LSS). Itt nagy teljesítményű szivattyúk segítségével állítanak elő légritka teret, a kamra falait pedig folyékony nitrogénnel hűtik, ezzel utánozva az űrbeli körülményeket. Ezután a Maxwell-kamrába kerül a majdani űreszköz, elektromágneses tesztekre. A következő lépést a mechanikai tesztek jelentik. A LEAF (Large European Acoustic Facility) belsejében olyan vibrációknak teszik ki a Sentinel-2B-t, amilyenek majd a felbocsátáskor is érni fogják.
Tesztek az ESTEC-ben. (Kép: ESA / G. Porter)
A tervek szerint az 1100 kg tömegű Sentinel-2B egy Rokot hordozórakéta közreműködésével áll a 786 km magas poláris (98,5°-os) hajlásszögű pályájára 2017-ben. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Pályán a Sentinel-2A
Elérhetők a Sentinel-2A felvételei
Miskolcról az űrbe
Az Admatis újabb Sentinel műholdakhoz szállít alkatrészeket
Az első Sentinel-2A űrfelvételek Magyarországról
Papírvékony antenna
Halálos hangfal
Hideget-meleget kap a Sentinel-1A
A Sentinel-2B tesztjeiről (ESA)
A Sentinel-2 sorozat műholdjai (ESA)