Jó úton a Copernicus

Az Európai Bizottság kedvezően értékelte nagyszabású földmegfigyelési programjának eddigi eredményeit.

A Bizottság december 1-jén közzétett értékelése szerint a Copernicus azt nyújtja, amit megálmodói elvártak tőle. A program alapvető szerepet játszik abban, hogy stratégia fontosságú térbeli információk álljanak Európa rendelkezésére. Az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve továbbra is kiáll a Copernicus jelenlegi adatpolitikája mellett. Ennek értelmében a programban keletkezett adatok bárki számára szabadon, díjmentesen hozzáférhetők. Szükségesnek látják, hogy a földmegfigyelési adatok és információk még könnyebben eljussanak a nem szakértő felhasználókhoz is.

A Copernicus program jelenleg hat dedikált műholddal rendelkezik, valamint további több mint 30 partner űreszközzel végzett méréseket is használ. A műholdak fedélzetén elhelyezett kamerák és más műszerek a levegő minőségének vizsgálatától kezdve a tengerek szennyeződésének és a szárazföldek növényborítottságának figyelésén át egészen a határvédelemig számos alkalmazáshoz nyújtanak pótolhatatlan segítséget. Az Európai Bizottság értékelésének nyilvánosságra hozatala időben egybeesett a legújabb Copernicus műhold, a légköri gázok és aeroszolok koncentrációjának mérésére alkalmas, nemrég pályára állított Sentinel-5P kezdeti, igen biztató eredményeinek publikálásával.

Az EU szakminiszterei egyetértettek a Bizottság kedvező értékelésével – mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Carlos Moedas, az Európai Bizottság tudományos kutatásért és innovációért felelős biztosa. Hozzátette, hogy hasonlóan pozitív értékelés várható a másik nagy európai űrprogrammal, a Galileo műholdas navigációs rendszerrel kapcsolatban is. Egyetértés mutatkozik a jövőbeli fejlődési irányokról: a befektetők, az alkalmazások fejlesztői és a felhasználók biztosak lehetnek abban, hogy Európa folytatni fogja nagy űrprogramjai fejlesztését.

Korábban egyes, a műholdas földmegfigyelési adatok szolgáltatásában érdekelt vállalkozások aggályaikat fejezték ki a Copernicus ingyenes adathozzáférése miatt. Közülük két nagy cég, a spanyol Deimos Imaging és a berlini székhelyű RapidEye azóta külföldi befektetők – a kanadai UrtheCast, illetve a kaliforniai Planet – kezébe került. Ugyanakkor más vállalatok, mint az Airbus méter alatti – a Copernicus műholdjainál jóval finomabb – felbontású távérzékelő műholdakat épít. A négy űreszköz két-két párban indulhat 2020-ban, a fejlesztés alatt álló Vega-C rakétával.

Ami a hordozóeszközöket illeti, az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) elsősorban az európai rakétákra (elsősorban az Ariane-6-ra és a Vega-C-re) szeretne támaszkodni a jövőben felbocsátandó Sentinel műholdak esetén. Bizosan kivétel lesz az amerikai együttműködésben készülő, oceanográfiai célú radaros magasságmérést végző Sentinel-6A, amely a tervek szerint 2020-ban a Space X egy Falcon-9 rakétájával kerül majd pályára. A NASA az elmúlt hónapban ütötte nyélbe a 97 milliárd dolláros indítási szerződést Elon Musk cégével.

Kapcsolódó cikkek:
A Sentinel-5P első eredményei
Ingyen hozzáférhetők lesznek a Sentinel adatok
Copernicus menetrend
Copernicus Market Report
A Copernicus házhoz jön
Az ESA földmegfigyelési tervei (1. rész)
Célegyenesben a Sentinel-3A
Folyik az Ariane–6 fejlesztése
Az Ariane-6 első utasai
ESA összefoglaló 2016-ról

Kapcsolódó linkek:
Az Európai Bizottság elégedett a Copernicus programmal (Space News)