Az elmúlt nyári időszakban számos olyan környezeti vonatkozású esemény történt bolygónkon, amelyeknél nagy figyelmet kaptak az európai földmegfigyelési program műholdas adatai, eredményei.
A sort az Európában tapasztalható június végi, majd július végi hőhullámokkal kezdik. A kontinens jelentős részén extrém magas hőmérsékleteket mértek, régi meteorológiai rekordok dőltek meg. A hőhullámok ideje alatt a Copernicus klímaváltozási szolgáltatása (Copernicus Climate Change Service, C3S) folyamatosan vizsgálta a hőmérsékleti trendeket és az időjárási jelenség hatását. Az adatok nagy visszhangot váltottak ki, a C3S júliusi jelentését – amelyből kiderült, hogy az idei év júniusa volt a legforróbb, mióta a meteorológiai adatokat feljegyzik – széles körben idézték. A rá következő hónap, 2019. júliusa is különlegesnek bizonyult, végül alig maradt el a valaha megélt legmelegebb hónaptól.
A Copernicus program hivatalos Twitter-oldalán egy május közepi és egy júliusi Sentinel-3 műholdkép összehasonlításával szemléltették a forróság és az aszály hatását a növényzetre Franciaországban és Spanyolországban.
A példátlan mértékű grönlandi jégolvadás sem kerülte el a média figyelmét. A nyári második, júliusi hőhullám végén a megszokottnál jóval melegebb levegő érte el a szigetet, aminek következtében a július 30. és augusztus 3. közötti rövid időszakban a jégtakaróból a becslések szerint 55 milliárd tonna vált vízzé. Ez az érték nem kevesebb 40 milliárddal haladja meg az 1981 és 2010 között évek átlagát. Mindez azután következett, hogy már a júniusi meleg hatására is felgyorsult a jég olvadása, amint arról nemrég mi is beszámoltunk egyik cikkünkben.
Az idei grönlandi jégolvadás mértékének (piros görbe) összehasonlítása a sokéves átlaggal (kék szaggatott görbe). (Kép: NSIDC / Thomas Mote, University of Georgia)
A magas hőmérsékletektől nem függetlenül, július elejétől egyre több kiterjedt erdőtűzről érkeztek hírek, elsősorban Szibériából, ahol több helyszínen egy időben Belgium teljes területével összemérhető területeken kapott lángra a növényzet. A tüzeket, a füstöt és a pusztítást a Copernicus program Sentinel műholdjaitól származó képekkel szemléltették.
A látványos médiamegjelenéseken túl a Copernicus légkörfigyelő szolgáltatása (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) több mint 100 helyszínen követte a sarkkör környezetében az erdőtüzek alakulását, megbecsülve és szinte valós időben publikálva például a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét. A katasztrófahelyzetekben aktív szolgáltatás (Copernicus Emergency Management Service, EMS) pedig gyűjtötte, térképre vitte a műholdas távérzékeléssel szerzett információt a tüzek helyéről, kiterjedéséről és intenzitásáról.
A Copernicus EMS Twitter-bejegyzése Sentinel-2 műholdképeken mutatja a szibériai erdőtüzeket. A témával július végén a Sentinel blog is foglalkozott.
Bár kevesebb médiafigyelmet kapott, de ugyancsak fontos nyári fejlemény, hogy az Egyesült Államok egyik szövetségi ügynöksége, a part menti vizekkel foglalkozó NCCOS (National Centers for Coastal Ocean Science) elkezdett Sentinel műholdas adatokat használni az Erie-tó algavirágzásának vizsgálatára. Elemzéseiket napi frissítéssel teszik közzé honlapjukon.
Aki szeretne gyakori, naprakész információhoz jutni az európai földmegfigyelési program újdonságairól, hasznos alkalmazásairól, annak a Copernicus program honlapján ajánják a közösségi médiában (Twitter, Instagram, Facebook) létrehozott csatornák követését. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az Európai Unió tematikus honlapján ezekből gyűjtöttek össze egy csokorra valót.
Mi történik Grönland jegével?
Copernicus 99-szer
Jó úton a Copernicus
Copernicus Observer: nyári események (copernicus.eu)
Rekord jégolvadás Grönlandon (National Snow & Ice Data Center)
National Centers for Coastal Ocean Science
Már a műszerek kerülnek a helyükre az óceánokat vizsgáló Sentinel–6 műholdon. A tesztek után jövőre állhat pályára a páros első tagja.
