Európa türelmetlenül várt új radaros földmegfigyelő műholdja egy Vega-C rakétával indult, amelyet két évvel ezelőtti kudarca után most vettek ismét használatba.
A Sentinel-1 műholdpáros tagjai azonos alakú pályán, de egymással átellenes fázisban (mindig a Föld túloldala fölött repülve) térképezik fel a felszínt, méghozzá a radaros módszernek köszönhetően időjárástól és napszaktól függetlenül. Egy műholddal 12 nap, kettővel 6 nap a visszatérési idő egy adott terület fölé, ugyanolyan jellegű – tehát délről északra vezető ún. felszálló, vagy északról délre vezető leszálló – pályaszakaszon.
A kiöregedő első Sentinel-1-ek pótlására először a Sentinel-1C-t készítették elő, de indítása így is sokáig húzódott. Eredetileg egy orosz Szojuz rakétával szerették volna felbocsátani, ahogy két elődjét is, de Oroszország Ukrajna elleni háborúja ezt lehetetlenné tette. A Sentinel-1B váratlan kiesésével ráadásul egyre égetőbb volt a pótlás, hiszen egyetlen műholddal sokkal korlátozottabbak az adatgyűjtési lehetőségek, miközben a Copernicus radaros műholdjaitól érkező és mindenki számára szabadon és díjmentesen hozzáférhető adatokat számos fontos alkalmazási területen hasznosítják. A kb. 2,3 tonnás Sentinel-1C remélt működési élettartama 7–10 év.
A Sentinel-1C előkészítés közben, mielőtt bezárul fölötte a rakéta orrburkolata. (Kép: ESA / M. Pédoussaut)
A Sentinel-1C végül december 5-én magyar idő szerint 22:20-kor indult el Kourou-ból, Francia Guyanából egy európai Vega-C hordozórakétával. A „másik C”, vagyis a Vega-C számára ez a VV25 jelzésű start a visszatérést jelentette egy hosszú szünet után. Utoljára két évvel (!) ezelőtt, 2022 decemberében próbálkoztak vele, de az utolsó fokozat hibájából két nagyfelbontású Pléiades-Neo földmegfigyelő műhold odaveszett. Az azóta eltelt időt az elvégzett javítások, illetve azok gondos tesztelése töltötte ki.
Ami a Vega-C jövőjét illeti, az üzemeltető Arianespace vállalat 2025-től évi 4 indítással számol. A következő hasznos teher ugyancsak egy radaros műhold, a P-sávú Biomass lesz. Ha minden jól megy, az Európai Űrügynökség (ESA) Living Planet programjának keretében épült, a Föld erdeit alkotó biomassza globális felmérésére szánt műholdat indító VV26 repülés az első negyedévre várható. Az ESA-tagállamok ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a kapacitás évi 6 rakétára növeljék, ehhez azonban 2-3 évnyi előkészületekre lehet szükség.
A Sentinel-1C indítása Vega-C (VV25) rakétával. (Forrás: ESA / Arianespace / YouTube) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Sentinel-1 sorozatnév az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának C-sávú apertúraszintézises radarral (synthetic aperture radar, SAR) felszerelt műholdjait takarja. Közülük az első, a mai napig jól működő Sentinel-1A már bő egy évtizede, 2014 áprilisában indult kb. 700 km magas poláris (98,2° inklinációjú) pályára. Névleges élettartama 7 év volt. Társa, a Sentinel-1B két évvel később, 2016 áprilisában követte, de sajnos nem bírta ilyen sokáig: 2021 végén fedélzeti energiaellátási problémák miatt felmondta a szolgálatot.
Pályán a Sentinel-1A
Duplázódó európai radarszem
Elindult a Sentinel-1B
Sentinel-1B: december óta bajban
Sentinel-1B: halványuló remények
Sentinel-1B: a küldetés vége
Sentinel-1C: megvan a „repülőjegy”
Európai mozaik – 2022. december
Pályán az újabb olasz lézerhold
Odaveszett a két utolsó Pléiades-Neo
Hordozórakéta-válság Európában
Az ESA földmegfigyelési tervei (2. rész)
Biomass: európai földmegfigyelő hold 2020-ra
A Sentinel-1C startja a visszatérő Vega-C rakétával (Spaceflight Now)
Vega-C VV25 indítás a Sentinel-1C műholddal (ESA)
Az európai Copernicus program nagy felbontású földmegfigyelő műholdjainak első utánpótlása, a Sentinel-2C a Vega rakéta búcsúrepülése során állt pályára.
