A múlt héten rendezték a hazai űrkutatók hagyományos éves konferenciáját.
A Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT) közösen november 20-án a BME K épületének Dísztermében tartotta szokásos éves rendezvényét, az Űrnapot. (Az Űrnapot - immár hagyományosan - még az ENSZ Világűrhetének alkalmából hirdették meg.) Az Űrnap levezető elnöke Dr. Pap László akadémikus, az Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) elnöke volt.
Az ŰTT elnöke köszönti a megjelenteket (mellette a képen balról Dr. Péczeli Gábor rektor, Kovács Kálmán MŰT-elnök, jobbra Dr. Molnár Károly miniszter, valamint Dr. Both Előd, a MŰI igazgatója)
A konferenciát Dr. Péceli Gábor műegyetemi rektor köszöntője után Dr. Molnár Károly kutatás-felesztésért felelős tárca nélküli miniszter nyitotta meg. Beszédében Dr. Molnár Károly hangsúlyozta, K+F miniszterként hamarosan ő lesz a Kormány űrkutatásért felelős tagja, de már eddig is részt vett nemzetközi űrkutatási miniszteri találkozókon, illetve néhány héttel az Űrnapot megelőzően aláírta a PECS Megállapodás meghosszabbításáról szóló megállapodást. A PECS első öt évét értékelve rávilágított arra is, hogy az űripari és egyetemi részesedés növelése lesz a következő PECS-ciklus legfőbb feladata.
Az előadásokat megelőzően Dr. Horváth András és Kovács Kálmán átadták a MANT idei űrkutatási díjait. A Fonó Albert-díjat Apáthy István, a Nagy Ernő-díjat Sik András kapta. „A Magyar Asztronautikai Társaságért” Oklevelet vehetett át a nyári ESA-táborral kapcsolatos munkájáért Kristóf Dániel, illetve a MANT alapszabalya módosításának előkészítésével kapcsolatos munkájáért Dr. Tari Fruzsina. Kitüntetéseikhez ezúton gratulálunk! A díjátadást követően Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) elnöke is köszöntötte a konferencia résztvevőit.
Az előadások sorát Dr. Chris de Cooker, az Európai Űrügynökség Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője nyitotta. Az ESA bővítése - különleges kapcsolatok a közép- és kelet-európai országokkal címmel megtartott előadás az Űrnapok történetében először nyújtott betekintést az ESA bővítési politikájába. De Cooker úr 2007-ben tagja volt az ESA-Magyarország csatlakozási tárgyalások európai delegációjának, a PECS Bizottság munkáját pedig első kézből ismeri. Előadásában beszámolt arról, hogy Magyarország először írta alá a térségből az Általános Megállapodást, és a PECS Megállapodás aláírásával először vált Európai Együttműködő Állammá. Ugyanakkor Csehország ma már az Európai Űrügynökség tagja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a PECS Megállapodás meghosszabbításával a magyar űrkutatás és űripar további fejlődésre kap lehetőséget, így végső soron Magyarország felkészültebben lehet majd a szervezet tagja. Emellett bejelentette, hogy néhány héttel az Űrnapot megelőzően Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója levelet kapott Cãlin Popescu-Tãriceanu román miniszterelnöktől, melyben Románia hivatalosan is kéri ESA-ba történő felvételét, a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Második előadóként Dr. Both Előd a magyar űrtevékenység elmúlt egy évét értékelte. A MŰI igazgatója szólt a PECS Megállapodás meghosszabbításáról, az EU 7. K+F Keretprogramját értékelve pedig elmondta, hogy a hazai pályázók ugyan az űrtudomány különböző területein a várakozásokon felül teljesítettek, ám a Kopernikus (GMES) földmegfigyelési programról ugyanez már nem mondható el.
Az Űrnap közönsége a rendezvénynek hetedik alkalommal otthont adó BME Dísztermében.
A szünetet követően az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeiről, terveiről hallhattak egy-egy előadást a résztvevők. Lábó Eszter, az Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési Osztályának munkatársa Magyarország és az EUMETSAT kapcsolatát mutatta be, emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar űripar is komoly lehetőségekhez jut az ország EUMETSAT-hoz történt csatlakozásával, hiszen így akár a geostacionárius vagy alacsony Föld körüli pályán keringő holdak építésében, tervezésében, kiszolgálásában is részt vehetnek a sikeresen pályázók. A MICAST-Hungary programot, a programban végzett anyagtudományi kísérleteket mutatta be Dr. Roósz András, a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének igazgatója. Dr. Erdős Géza, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Kozmikus Fizikai Főosztályának vezetője a Voyager-1, -2 és az Ulysses űrszondák mérési eredményeinek kiértékeléséről szólt részletesen. A máig működő Voyager-ikrek a Napot körülvevő „mágneses burok” (a helioszféra – pontosabban „szuperszonikus napszélbuborék”) áttörésével kerültek be a hírekbe az elmúlt években. Dr. Balázs László, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a SURE program keretében végrehajtandó magyar ISS-kísérletről tartott előadást Agyi aktivitás vizsgálata a Nemzetközi Űrállomáson címmel. A magyar diákok által (is) fejlesztett ESEO (European Student Earth Orbiter) és ESMO (European Student Moon Orbiter) űreszközöket és az azok megépítéséhez való hazai hozzájárulást mutatta be előadásában Kocsis Gábor, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék doktorandusza. Mint azt korábban már mi is írtuk, Simonyi Károly 2009-ben várhatóan ismét meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást – űrturistaként 2007-ben már részt vett egy küldetésen. 2007-es űrdozimetriai méréseiről Dr. Pázmándi Tamás, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Űrdozimetriai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa tartott előadást.
Az idei Űrnapot a magyar űrtesztközpontnak (Aerospace City) a sajtóban az elmúlt hónapokban rendre megjelenő terve és egy önálló magyar műhold építésének szándéka miatt az érdeklődés homlokterébe kerülő hazai űripar egyik legfőbb képviselője, Solymosi János, a Bonn-Magyarország Elektronikai Kft. űrügyekért felelős igazgatójának (az ŰTT és a MŰT tagjának) előadása zárta. Előadásában a hazai műholdépítési lehetőségek mellett az elmúlt hónapokban a nyugat-európai társcégekkel folytatott tárgyalásokról is beszámolt.
A sok visszajelzés szerint az Űrnap igen jól sikerült, az előadások érdekesek voltak. A rendezvényen kb. 200 érdeklődő vett részt. (Forrás: MŰI, képek: Trupka Zoltán, Horvai Ferenc) Kapcsolódó cikkek:
Az idei Űrnap programja
Társulási egyezményünk meghosszabbítva
Magyarország az EUMETSAT tagja - lehetőségek
Magyar agykutatók kísérlete a Nemzetközi Űrállomáson
Műholdépítő fiatalok
Műholdépítés közben
Sugárzásmérő műszer az ESEO (European Student Earth Orbiter) műhold fedélzetén
Az ESEO műhold központi energiaellátó rendszere
Űr-tesztközpont épül Magyarországon
Az ESMO diákűrszonda fedélzeti számítógépe