Magyar detektorok útja az ISS-en (2. rész)

Hol és mit mérnek (mértek) a Nemzetközi Űrállomásra feljuttatott dózismérő csomagok?

A kozmikus sugárzás által leadott dózis nagyságrendjét a 6. ábra szemlélteti. A földi, természetes eredetű sugárzások egy átlagemberbe többnyire évente 2-4 mSv dózist szállítanak, de vannak kivételesen nagy háttérsugárzású területek is a Földön. Ilyen például az iráni Ramsar tartomány a Kaszpi-tenger déli partvidékén. Az orvosi diagnosztikai eljárások azonban sokkal nagyobb dózisokat eredményezhetnek. Egyszeri, egész testet érintő CT vizsgálat akár 100 mSv dózisterhelést is okozhat. A sugárveszélyes munkahelyeken a megengedhető éves dózisterhelést 5 év átlagában 20 mSv-ben szabályozták. Az űrhajósok az ISS-en azonban már 3 hónap alatt is ennek többszörösét szenvedhetik el. Jelenlegi ismereteink szerint egy 3 évig tartó Mars-utazás dózisa már komoly jövőbeli kihatásokkal járhat, növelve a genetikai károsodás és rák kialakulás veszélyét. Ezért igen fontos tisztában lenni a kozmikus sugárzás tényleges kockázatával. A Columbus modulon jelenleg folyó, DOSIS fedőnevű, vizsgálatok is erre irányulnak.

6. ábra: A különféle eredetű sugárzások dózisterhelésének összehasonlítása.

Ez nem az első és utolsó alkalom, hogy az AEKI SKCs detektorai az ISS-en tartózkodnak. Hasonló dózistérképezés (BRADOS program) folyt az orosz Zvezda (magyarul: csillag) szerviz modulban is (7. ábra).

7. ábra: Az AEKI SKCs dózistérképezésben résztvevő detektorainak térbeli és időbeli előfordulása. A BRADOS rövidítés a szerviz modulban végzett mérésekre, a MAT a Matrjoska fantomra, a DOSIS pedig a Columbus modulban jelenleg is folyó vizsgálatokra utal.

Az űrhajósok belső szerveit terhelő sugárzás vizsgálata egy emberszerű fantom (Matrjoska, MAT) belsejében elhelyezett detektorokkal történt az ISS-en kívül és néhány belső térben is, szintén nemzetközi összefogással. A csapat európai tagjait a 8. ábrán mutatjuk be, amint a fantom egy földi másával megjelennek egy bécsi konferenciát követő sajtófogadás alkalmával. És a fantom most tovább vonul az orosz oldalról a japán Kibo modulba. A vizsgálatokhoz szükséges új detektorok (a magyarok is) már a kazahsztáni Bajkonurban, a Progressz M-03 (36P) jelű teherszállító űrhajó egyik rakterében várják a december 26-án esedékes indítást.

8. ábra: A Matrjoska program az ESA megbízásából, a német Repülési és Űrkutatási Intézet (DLR) vezetésével folyik. A programban a képen bemutatott európai résztvevőkön kívül amerikai és japán kutatók is részt vesznek.

Szabó Julianna
(KFKI AEKI)

Kapcsolódó cikkek:
Magyar detektorok útja az ISS-en (1. rész)
Magyar jelenlét 2009-ben a Nemzetközi Űrállomáson – Újra Matrjoska-vonulás