ESA parabolarepülés, magyar részvétellel

Szegedi kutatók kemo-hidrodinamikai instabilitásokat tanulmányoztak az Európai Űrügynökség 56. parabolarepülési kampánya során.

2011 januárjában közölték az Anne De Wit (Brüsszel) koordinálásával működő nemzetközi csoportunkkal, hogy részt vehetünk az ESA 56. parabolarepülési kampányában, melynek lebonyolítása a magyar csapat feladata volt. Decemberben kaptuk a következő értesítést a menetrendről és a szükséges dokumentációkról. A részletek helyszíni megbeszélésére 2012 januárjában került sor. Végső célunk a Marangoni-instabilitás tanulmányozása reaktív közegben, melyben a sűrűségkülönbség okozta mozgás MASER rakétában közel hat percig kiküszöbölhető. Jelen repüléssel nemcsak a kísérleti technikákat teszteltük, hanem a periodikus gravitációs moduláció hatását is tanulmányoztuk.

A repülésig azonban az adminisztrációs teendőkön túl is sok feladatunk volt, hogy a biztonsági előírásoknak megfeleljünk. Ehhez olyan kettős falú alumínium konténert terveztünk (lásd ábra), amely a repülőút alatt zárva van, de polikarbonát ablakon át belenézhetünk, valamint a kívánt műveleteket a dobozhoz rögzített gumikesztyűkkel elvégezhetjük. A maximális biztonság érdekében a termékként keletkező jód esetleges légtérbe kerülésének megakadályozására aktív szenes tölteten keresztül áramoltattuk a levegőt a doboz belsejében. A konténert a gép szellőztető rendszerére kötöttük, valamint pelenkával béleltük az esetleges szivárgó vizes oldatok gyors megkötésére.

A kísérleti berendezések elrendezései.

A Merignac-ba május 14-én érkező csapat tagjai Horváth Dezső (Szegedi Tudományegyetem, SZTE) vezetésével a következők voltak: Orosz Eszter, Bába Péter (SZTE), Armine Heinze (Műszaki Egyetem, Drezda), Marcus Hauser, Ulrike Strachauer (Otto-von-Guericke Egyetem, Magdeburg). Az adminisztrációért felelős vezető Kerstin Eckert (Drezda) volt, mert nem vagyunk az ESA teljes jogú tagjai. A parabolarepülések sorozatát egy egyhetes előkészület előzte meg, melynek során a Novespace munkatársai minden biztonsági és technikai feltételt ellenőriztek. Csak ezután kaptuk meg az engedélyt, hogy áram alá helyezhessük a berendezéseinket. A hét további részében a repülőgépre felkerültek a konténerek, melyeket a szabályzatban előírtak szerint rögzítettek. A gépen május 18-ig lehetett a forgatókönyvben is pontosan leírt lépéseket gyakorolni. Május 21-én minden csapatnak be kellett mutatni az elvégezni kívánt kísérleteket. Esetünkben ez az egyes cellák beállítását, töltését, cseréjét, valamint az elektrolízis és a képfeldolgozó rendszer indítását jelentette.

A számítógépes rack és a duplafalú alumínium tároló a repülőgépen.

Az engedélyt a repülésre megkaptuk, de a rendszer biztonságának tesztelése érdekében május 22-én az első parabolarepüléshez csak indikátorral festett vízzel végezhettük a kísérleteket. A sikeres teszt után megkaptuk az engedélyt a vegyszerekkel tervezett kísérletek végrehajtására. Örömünket árnyékolta, hogy a számítógépünk alaplapjának egy kilazult csavarja zárlatot és egész estés munkát okozott, mivel új gépet kellett beállítanunk másnapra a további mérésekhez. A másik két repülés során a következő feladatokat hajtottuk végre: előző délután Patrick De Kepper kollégánk bordeaux-i kutatólaboratóriumában két fő fecskendőbe töltötte a reagensoldatokat, és az egész belső edényt lezárta. A gépen levő háromfős csapat a belső edényt még repülés előtt a nagy dobozba rögzítette és lezárta. A reakciót egy kamera segítségével rögzítettük, melyhez a homogén háttérvilágítást egy LED-ekből álló lámpa biztosította. Egy repülési napon 6 különböző tartóedényt próbáltunk ki a cellák manuális cseréjével. Mikrogravitációban történt a cellák töltése számítógéppel vezérelt pumpa segítségével. A következő 0 g-s szakaszban a platinaelekródokon keresztül elektrolízis révén elindítottuk az autokatalitikus reakciót. A további szakaszokban a felvételek számítógépes rögzítése történt, melyek értékelése folyamatban van.

Beszámolómat Orosz Eszter szavaival zárom: „A repülés nekem különleges tapasztalat volt, főként azért, mert előtte nem repültem még. Kicsit félve szálltam be első nap a gépbe, nem tudhattam mire számítsak. Előtte felvettem ugyan a saját adag nyugtatómat, de az idegesség megmaradt. Az első parabola nagyon különös volt, nem tudta az agyam felfogni, hogy miért „megy ki” a talaj a lábam alól és csak ijedten próbáltam kapaszkodni. Persze néhány perc alatt megszoktam az érzést, de nagyon fárasztó a 31 parabolát végigcsinálni. Az egyedülálló élményért azonban nagyon megéri!”

Tóth Ágota
magyar koordinátor, SZTE

Kapcsolódó cikkek:
Űrsör nélkül, súlytalanul
„Körülöttem mindenki vigyorog”
Műtét súlytalanságban
Űrdisznók
Repülő diplomamunka – 2012-ben is

Kapcsolódó linkek:
Információk a kísérletről (ESA)