A csütörtökön kezdődő Magyar Űrkutatási Fórum előtt nézzük meg a helyszínt és környékét a Sentinel-1A műhold „szemével”.
Május 7-9. között rendezik Sopronban, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Geodéziai és Geofizikai Intézetében a Magyar Űrkutatási Fórum 2015 című konferenciát. A vendéglátók mellett a szervező intézmények a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar.
Új név, megújuló és kibővített tartalom, a hagyományok megtartása – ezekkel a szavakkal lehet a legtalálóbban jellemezni a konferenciát. A MANT által indított Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium a legrégibb hagyományokkal rendelkező hazai űrkutatási szakmai rendezvény. A sorozat 1972-ben éppen Sopronban kezdődött, ez már a 29. alkalom. A név és a tartalom megújításának célja, hogy minél szélesebb körű bemutatkozási lehetőséget teremtsenek a magyar űrkutatás és az űripar szereplői számára. Magyarország ebben az évben válik az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává. A fórum hozzájárul a meglevő szakmai kapcsolatok erősítéséhez, új együttműködések kialakításához, az ESA-tagsággal összefüggő feladatok támogatásához, és elősegítheti az eredményes pályázati tevékenységet.
A Magyar Űrkutatási Fórum tiszteletére az Űrvilág különös „nézőpontból”, az ESA tavaly pályára állított földmegfigyelő műholdja, a Sentinel-1A segítségével mutatja be a várost és tágabb környezetét. A Sentinel-1A fedélzetén egy az apertúraszintézis elvén működő radarberendezés működik, amely a Földre lebocsátott és az onnan visszaverődő rádióhullámokat használja a felszín vizsgálatára. A radaros földmegfigyelő műholdak bármilyen időjárási körülmények között és bármilyen napszakban képesek méréseket végezni. A Sentinel-1A egy adott terület fölött 12 naponta repül el. Az ESA és az Európai Unió közös Copernicus programjának adatpolitikája lehetővé teszi, hogy az adatok bárki számára nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetők legyenek.
A Sentinel-1A műhold nemrég, 2015. április 24-én készítette azt a felvételt, amiből az itt bemutatott hamis színezésű amplitúdóképet (és alább egyes kinagyított részleteit) állítottuk elő. A színezésre az adott módot, hogy a felszínről visszaverődő radarjeleket a műholdon két egymásra merőleges lineáris polarizációban detektálták, s ezekhez különböző színeket lehet rendelni. (Képek: Copernicus data 2015 / ESA / Űrvilág)
A radaros műholdkép közepén a legfeltűnőbb a Fertő, a Magyarország és Ausztria határán fekvő, mintegy 315 km2 vízfelületű tó (németül Neusiedler See). Maga a nyílt víz a radarképen sötét, mivel a műhold a nem függőlegesen bocsátja ki a radarjeleket, így a sima víztükörről a műhold irányába lényegében nincs visszaverődés. Annál feltűnőbb a hamis színezésű képen sárgának látszó, a tavat körbevevő kiterjedt nádas, amely egy sor ritka állatfaj védett élőhelye.
A kép első kinagyított részlete Sopron városát mutatja, a Fertő déli csücskétől nem messze, nyugati irányba. A települések, ember alkotta építmények rendszerint erős radarvisszhangot produkálnak, így jól látszanak az ilyen műholdképeken. Ugyanígy a hegyek, mint itt a várostól délnyugatra fekvő Lőverek. A város körül nem csak az utak, de a mezőgazdasági parcellák mintázata is kivehető. A különféle növényborítás eltérő polarizációs tulajdonságú radar-visszaverődést okoz, emiatt tapasztalhatunk színbeli különbségeket.
Sopron két fővároshoz is nagyon közel fekszik. Az egyik Ausztriáé (Bécs, fent), a másik Szlovákiáé (Pozsony, lent). A városokat a Duna – a radarképen fekete – szalagja szeli át, rajta jól látszanak a hidak.
A Duna folyása mentén Pozsony alatt láthatjuk a bősi vízlépcsőt. Középtájt a folyót keresztező fehér sáv a vízerőmű duzzasztógátja. A Duna fő folyásától délnyugatra a Szigetköz folyóágai kanyarognak.
Rövid virtuális kirándulásunk végén térjünk vissza a Fertőhöz, a tó északi partja mellé. A képen balra, középtájt a fehér folt ismét egy települést jelez, még ha az eddig említetteknél kisebbet is. Ez Nezsider (Neusiedl am See), a Fertő „fővárosa” az osztrák oldalon. Érdekes látvány a kép felső részén egymástól egyenlő távolságra levő sárga pontok nagyjából nyugat-keleti irányban húzódó sora. Ezek a valóságban nagyfeszültségű villamos távvezetékek oszlopai. Az acélszerkezet jó radarvisszaverő képessége teszi ezeket feltűnővé a Sentinel-1A képén. A szántóföldek sötétebb háttere előtt elszórva látható további pontok közül nem egy másféle építmények, szélturbinák helyét jelöli. Ilyen szélkerekekkel gyakran találkozhat az utazó a határ osztrák, de magyar oldalán is. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Pályán a Sentinel-1A
Magyarország első radaros műholdképe
Radar-Magyarország
A Fertő műholdképen
ESA-tagság: szerződés aláírva!
Magyar Űrkutatási Fórum 2015 honlap
Magyar Asztronautikai Társaság
MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet, Sopron