Képes beszámoló az Űrkutatás Napjáról

Péntek délután került sor az idei Űrkutatás Napjára a MANT szervezésében.

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) ebben az évben Budapesten, az Óbudai Egyetem Tavaszmező utcai G épületében tartotta az Űrkutatás Napja című hagyományos ismeretterjesztő rendezvényét. Délután 3-ra szép számú érdeklődő gyűlt össze, még ha a nagy előadóteremben maradt is néhány üres hely. Akik nem tudtak eljönni, azok számára (is) készült ez a képes összefoglaló.

Néhányan a 2015-ös űrnap közönségéből.

A megjelenteket a vendéglátó intézmény, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának kutatási dékánhelyettese, Maros Dóra köszöntötte. Utána a szervező MANT elnöke, Solymosi János, és a társszervező BME Űrfórum nevében Kovács Kálmán üdvözölte néhány mondatban a résztvevőket. Az első előadást Tari Fruzsina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő Magyar Űrkutatási Iroda vezetője tartotta. Mondanivalójának aktualitása, hogy Magyarország idén lép az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjainak sorába. A belépésünk ratifikációjához szükséges törvénymódosító javaslatokat épp az elkövetkező hetekben tárgyalja az Országgyűlés.

Tari Fruzsina előadása az ESA bemutatásáról, az űrügynökség programjaiban való magyar részvétel megnyíló lehetőségeiről.

Nem késlekedve, a parlamenti jóváhagyást mintegy megelőlegezve, szeptemberben már meg is jelent az a folyamatosan nyitva álló pályázati felhívás, amelynek elsődleges célja a magyar űripar felzárkóztatása az ESA programjaiban való részvétel lehetőségével. Az ESA hivatalos pályázati rendszerében (EMITS) regisztrált intézmények és cégek már olvashatják a kiírást és elkezdhetik a pályázati anyagaik összeállítását. Az első pályázatok beadási határideje november 4-e, amikorra már minden számítás szerint végleges lesz a tagságunk a szervezetben. A pályázati kiírást egy magyar és ESA delegáltakból álló, júniusban alakult felzárkóztatási munkacsoport készítette elő. Mint ismeretes, új tagországként az első hat évben a magyar tagdíj jelentős – évente csökkenő arányú – részét magyar vállalatok és intézmények pályázhatják „vissza” az ESA-tól.

Az Űrkutatás Napja második előadása is kapcsolódott az ESA-hoz és a magyar részvételhez. A 2015-ös év egyik űrkutatási „sztárja” kétségkívül a fontos magyar közreműködéssel készült európai Rosetta üstököskutató űrszonda, amely a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül dolgozik, Philae nevű leszállóegysége pedig eljutott az üstökösmag felszínére. Tóth Imre (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet) vállalkozott a szinte lehetetlen feladatra, hogy 20 percben összefoglalja a Rosetta és a Philae legérdekesebb eredményeit. Nem is sikerült neki – legalábbis 20 percben nem. A hallgatóság azonban nem bánta a hosszabbítást, hiszen rengeteg érdekes kép és tudományos eredmény – köztük alig néhány naposak, mint például az, hogy a 67P üstökös kettős, gumikacsára emlékeztető alakú magja két külön égitest összetapadásával keletkezhetett – szerepelt a lendületes előadásban.

Tóth Imre előadása elején felvillantotta a korábbi üstököskutató szondák eredményeit. A Rosettával ellentétben azok csak „pillanatfelvételekre” voltak képesek, az égitestek mellett gyorsan elrepülve.

A következő előadó Both Előd, a MANT alelnöke volt. Ő a másik idei űrkutatási szenzációról, az amerikai New Horizons szonda Plútó melletti elrepüléséről, az első eredményekről beszélt. Megismerhettük a Plútó felfedezésének és földi eszközökkel való kutatásának nem is olyan hosszú történetét, majd a New Horizons útját. Bár a nagy távolság és a lassú adatátvitel miatt a Plútóról és holdrendszeréről gyűjtött adatok és képek még jó ideig érkeznek majd a Földre, az előadás második felében az eddig nyilvánosságra hozott legérdekesebb képeket is láthattuk.

Az Űrkutatás Napja szakmai partnere és támogatója idén is a SES Astra, a világ vezető műholdas távközlési vállalata volt. Már a rendezvény előtt és a kávészünetben is nagy sikere volt az Astra szerencsekeréknek. A különféle játékos tesztek kitöltői aztán érdekes ajándékokat nyerhettek.

A szünet után Grenerczy Gyula (FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium) beszélt a hazai űrgeodéziai mozgásvizsgálatok eredményeiről. A GPS technika nagypontosságú alkalmazásával már az 1990-es évek legelején megkezdődött egy hazai, majd nem sokkal később a közép-európai régióra is kiterjesztett mozgásvizsgálati program. Bár hazánk területén a tektonikus mozgások (szerencsére) nem nagyok, több évtizedes precíz mérésekkel sikerült kimutatni egy kb. 1,5 mm/év sebességű, nyugat-keleti irányú összenyomódást. Egy világviszonylatban is egyedülálló eredmény volt 2011-ben, amikor a Föld „túloldalán”, Japánban bekövetkezett 9-es magnitúdójú földrengés keltette földkéreg-deformációkat a magyarországi permanens GPS állomáshálózat mérései alapján meg tudták mérni.

Az Űrkutatás Napja második nagy programblokkjában a fiatal generáció foglalta el a pódiumot. Elsőként Farkas Péter (FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium) tartott előadást a műholdradar-interferometriáról, a technika alkalmazási területeiről, és az európai Copernicus program tavaly óta működő első műholdjáról, a Sentinel-1A-ról. A programban gyűlő adatok bárki számára szabadon hozzáférhetők, ami magában hordozza a majdani hosszabb időskálájú vizsgálatok lehetőségét. Már az eddigi adatok segítségével is ki lehet mutatni olyan jelenségeket, mint az előadásban példaként szereplő nepáli földrengés hatására bekövetkezett felszíni elmozdulások.

Bacsárdi László, a MANT főtitkára röviden felvillantotta az űrkutatással, annak népszerűsítésével foglalkozó civil szervezet kínálta programokat, rendezvényeket. Külön kiemelte a középiskolás korosztálynak szervezett Űrtábort és az idén először a 18–35 év közötti egyetemi hallgatóknak és fiatal szakembereknek rendezett Űrakadémiát. Ehhez a témához kapcsolódott Milánkovich Dorottya előadása, aki Bacsárdi Lászlóval együtt képviseli hazánkat az „űrgeneráció” nemzetközi szervezetében (Space Generation Advisory Council, SGAC). A MANT és az SGAC tavaly együttműködési megállapodást is kötött, itthon ennek jegyében született például a nyári Űrakadémia vagy a kéthavonta megrendezett, egyre népszerűbb Űrakadémia Klub előadásai. Az SGAC szervezete nyitott az érdeklődő, az űrtevékenységben aktív magyar fiatalok számára is.

Az utolsó felvonásban az Űrkutatás Napja visszakanyarodott oda, ahonnan az első előadással indult: Magyarország ESA-csatlakozásához. Az augusztusban megrendezett MANT Űrakadémia résztvevőinek két képviselője ismertette, hogy a fiatal szakemberek milyen ajánlást dolgoztak ki a hazai döntéshozók számára arról, hogy az ESA önkéntes programjai közül melyekhez lenne érdemes hazánknak csatlakoznia. Pontosabban magának az ajánlásnak a tartalmát még nem hozták nyilvánosságra, hiszen azt előbb a Magyar Űrkutatási Tanács és az Űrkutatási Tudományos Tanács tagjai elé szeretnék terjeszteni megvitatásra, várhatóan november folyamán. De azt megtudhattuk, hogy az ESA milyen önkéntes programokkal rendelkezik, s az azokhoz befizetéseikkel hozzájáruló tagállamok milyen előnyöket várhatnak a részvételtől.

Arnócz István és Berényi Kitti a gödöllői Űrakadémia résztvevőit képviselve ismertették munkájukat. (Fényképek: Trupka Zoltán)

A MANT az 1990-es évek közepe óta szervezte meg – a Magyar Űrkutatási Irodával közösen – az Űrnap című rendezvényt. Ez 2013 óta az Űrkutatás Napja címet viseli, és nem csak a szakma képviselői, de a nagyközönség számára is érdekes programot kínál. A 2015-ös Űrkutatás Napja egyúttal az ENSZ által létrehozott, az űrkutatás eredményeit, a tudomány és technológia alkalmazásait ünneplő Nemzetközi Világűrhét (2015. október 4–10.) eseményeihez is kapcsolódott. Az Űrkutatás Napja megrendezését idén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is támogatta.

Kapcsolódó cikkek:
Nyári Űrakadémia Gödöllőn
Űrtábor 2015 és Mentor-program

Kapcsolódó linkek:
Magyar Asztronautikai Társaság