Hétfőn megnyílt az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) új űrtechnológiai tesztlaborja.
Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség – ezzel a címmel számolt be honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a magyar űrszakma számára nagy jelentőséggel bíró eseményről. A laboratórium ünnepélyes megnyitása alkalmából rendezett tájékoztatón köszöntőt mondott Horváth Ákos, az MTA EK főigazgatója, Pócza András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztályának űrkutatásért felelős főosztályvezetője, Hirn Attila, az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője, valamint Zábori Balázs, az MTA EK Űrkutatási Laboratórium műszaki felelőse.
A tájékoztató résztvevői, balról jobbra: Hirn Attila, Pócza András, Horváth Ákos és Zábori Balázs. (Kép: MTA EK)
Az MTA honlapjának cikke így folytatódik: „Magyarország csatlakozása az Európai Űrügynökséghez, a civil űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése minden eddiginél több űrtechnológiai teszt elvégzését teszi szükségessé. Ezért jött létre az MTA Energiatudományi Kutatóközpont új tesztlaborja, melyben a legtöbb vizsgálatot és a szerelési feladatokat egy helyen lehet elvégezni. A tesztlaborban a saját fejlesztésű eszközök vizsgálata mellett ipari megrendeléseket is fogadnak.”
„A laboratórium központja egy ISO 7 szabvány szerinti tisztatéri környezet, ahol az európai űrszabványok (ECSS – European Cooperation for Space Standardization) előírásainak megfelelően lehetséges űreszközök szerelési munkálatait elvégezni” – ezt már az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoportjának hírei között olvashatjuk. „Ezzel közvetlen összeköttetésben található a termo-vákuum és a vibrációs tesztlaborunk, melyek biztosítják az űreszközök alapvető tesztjeinek elvégzését. A laboratóriumban találhatóak továbbá űreszközök fejlesztésére alkalmas elektronikai fejlesztő helyiségek is. A termo-vákuum tesztlaborban az űreszközöket nagy vákuum és szélsőséges hőmérsékleti viszonyok esetére vizsgáljuk az erre a célra szolgáló tesztberendezéseinkkel, míg a vibrációs laborban egy hazánkban kiemelkedően nagy teljesítményű rázógép segítségével a felbocsátás során fellépő erőket szimulálhatjuk. Hibás működés esetén a vizsgált űreszköz visszavihető a tisztatéri környezetbe, ahol ismét szétszerelhető és a hiba forrása megkereshető. Ahogy azt Zábori Balázs kiemelte, a labor ilyenfajta komplexitása lehetővé teszi, hogy egy űreszköz végső integrációját, majd alapvető tesztelését egy helyen lehessen végrehajtani, ezzel pedig jelentős költségeket és fejlesztési időt lehet megspórolni. Ilyen képességekkel rendelkező hazai űrtechnológiai tesztközpont, mely egyben megfelel az űripari szabványoknak is, eddig nem létezett. A laboratórium építése 2017 végére fejeződött be.”
(Kép: mta.hu / Szigeti Tamás)
A tesztlabor jelenleg már teljes kapacitással üzemel. A hivatalos megnyitót megelőző héten már az első külföldi megrendelőt is fogadták. Az MTA EK telephelyén végezte ugyanis űripari tesztjeit egy lengyel űripari vállalat.
A tesztlaborral kapcsolatos további érdekes részletek iránt érdeklődőknek ajánljuk az idézett cikkeket!
Kapcsolódó linkek:
Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség (MTA)
Az űrkutatási tesztlabor sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos megnyitó ünnepsége (MTA EK)
Az első külföldi megrendelésre végzett teszt (MTA EK)
Éppen ma 60 éve annak, hogy önálló program keretében, egy különleges hazai megfigyelés nyomán sikerült kiszámítani a Szputnyik-2 térbeli helyzetét.
