Magyar műszerek Hold körüli pályán

Az emberiség újabb nagy lépésre szánta el magát a világűr meghódításában, hasznosításában. A 2020-as évek közepén – nemzetközi együttműködésben – űrállomás épül Hold körüli pályán Gateway néven.

Az Európai Űrügynökség (ESA) döntése nyomán az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztett TRITEL dózismérő lesz az űrállomás belső sugárzásmérő rendszerének (IDA) egyik eleme.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyrészt pénzügyi támogatást nyújtott a TRITEL rendszer fejlesztéséhez, másrészt az ESA opcionális programjait megnyitva lehetővé tette a 2015-ben a szervezethez csatlakozott Magyarország számára, hogy magyar kutatóintézet induljon e pályázaton.

Fő az űrhajósok védelme

Az IDA az űrállomás lakó- és logisztikai moduljában (HALO) fogja mérni az űrállomás falán átjutó és abban keletkező ionizáló sugárzás dózisát és jellemzőit az idő függvényében. Tekintve, hogy az űrhajósok átlagosan évente 250-szer akkora sugárterhelésnek lesznek kitéve az űrállomás fedélzetén, mint a Föld felszínén, egészségük érdekében a sugárdózismérés kiemelten fontos szerepet játszik. A Gateway külső platformján elhelyezkedő sugárzásmonitorozó rendszer (ERSA) mérési adatait is felhasználva lehetőség nyílik arra, hogy megvizsgáljuk, mennyire hatékony védelmet is nyújt az űrállomás fala az űrbéli sugárzásokkal szemben.

A TRITEL dózismérő. (Forrás: EK)

Amellett, hogy a TRITEL lesz hazánk hozzájárulása a Hold körüli űrállomáshoz, az ESA – meghívásos pályázat keretében – felkérte az Energiatudományi Kutatóközpontot arra, hogy az IDA központi egységét kifejlessze és elkészítse annak prototípusát. Ez lesz az az (interfész) egység, amelyen keresztül az IDA rendszer detektorai az űrállomás tápellátó és kommunikációs rendszeréhez csatlakoznak. Az IDA központi egységének prototípusát, valamint a TRITEL dózismérő rendszert az EK által alapított űripari cég, a REMRED Kft. fogja legyártani.

Az átjáró

A Gateway harmad-negyed akkora méretű lesz, mint a több mint húsz éve a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS), és nem lesz állandóan lakott, azonban fontos szerepe lesz a Hold felszínére leszálló újabb emberes küldetésekben.

Az állomás ugyanakkor nem egy cél, hanem egy megálló az emberes Mars-utazás felé vezető úton. A Hold körüli térségben gyűjtött tapasztalatokat ugyanis a jövő Mars-küldetéseiben kívánják hasznosítani, ezzel is biztosítva az űrhajósok egészségét és biztonságát.

A közel 40 tonnásra tervezett űrállomás a Holdhoz legközelebb 3000 km-re, a legtávolabb pedig 70 000 km-re fog keringeni.

A Gateway koncepciója. (Forrás: ESA)

Több mint 40 éves tapasztalat

Hazánk bő négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik az űrhajósok űrbéli sugárterhelésének vizsgálatában. Az Energiatudományi Kutatópontban (korábban KFKI, ill. MTA KFKI AEKI) számos aktív és tápellátást nem igénylő, úgynevezett passzív dózismérő rendszert fejlesztettek, melyekkel emberes űreszközök és mesterséges holdak fedélzetén végeztek méréseket. Tavaly volt negyven éve, hogy az első magyar fejlesztésű dózismérő műszer, a Pille feljutott a világűrbe, amellyel Farkas Bertalan űrhajós végzett méréseket a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Amerikai, ESA és orosz együttműködések keretében a rendszer különböző változatai azóta is számos űreszköz fedélzetére eljutottak. A Pille legújabb változata – az orosz szegmens szolgálati rendszerének részeként – 2003 óta folyamatosan és megbízhatóan üzemel az ISS fedélzetén. Legutóbb 2018 júniusában helyeztek üzembe újabb Pillét az ISS-en. Az EK emellett passzív dózismérőivel 2009 óta részt vesz az ESA DOSIS, illetve DOSIS-3D dózistérképező programjában az európai Columbus kutatómodulban, valamint szilícium detektoros dózismérő rendszerével, a TRITEL-lel a Columbus és az orosz Zvezda modulban végzett méréseket.

Oleg Kotov orosz kozmonauta az ISS Zvezda moduljában a TRITEL-lel. (Forrás: NASA)

A hazai űripar fellendülése

Magyarország 2015-ben csatlakozott az Európai Űrügynökséghez. A magyar űrtevékenység koordinációs feladatai a Kormány döntése értelmében 2018 nyarától a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatkörébe tartoznak, ahol a területért illetékes miniszteri biztost neveztek ki, illetve megalakult az Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztály. Az ESA 22 tagállamának miniszterei 2019 végén találkoztak a Space19+ miniszteri tanácsülésen, ahol Magyarországot Szijjártó Péter miniszter képviselte. Az ülésen a hazánk számára előnyös, választható programok közül az űrrepülési, mikrogravitációs és Naprendszer-kutatási programokra is feliratkoztunk. Ennek a keretében magyar kísérletek, illetve szolgálati rendszerek kerülhetnek a Nemzetközi Űrállomásra vagy épp a tervezett, Hold körül felépítendő Gateway űrállomásra. Az ESA más programjaiban is egyre több sikerrel szerepelnek a magyar résztvevők: a navigáció, a földmegfigyelés és az orvostan területén a hétköznapi használatba átültethető műszerekben, eljárásokban megvalósuló kutatás-fejlesztést végeznek a kutatóhelyeken és iparban dolgozó fejlesztőink.

(Forrás: KKM – ELKH EK sajtóközlemény)

Kapcsolódó cikkek:
Artemis, Gateway
A Gateway európai modulja
A Gateway lakómodulja
Európa a kapuban
Kapu a távoli világűr felé
Le és fel: magyar dózismérő detektorok az ISS-en
Progressz, magyar műszerrel
Új sugárzásmérő az űrállomáson
Magyar dozimetriai eredmények az ENSZ-ben
Magyar dózismérő a NASA kisfilmjében
Újabb TRITEL dózismérő rendszer indul ma a Nemzetközi Űrállomásra
TRITEL a Columbus modulban
Magyarok a Hold körül
Bekapcsolták az új Pillét is
Pille az ISS-re: 15 éve

Kapcsolódó linkek:
Gateway (ESA)