Szomorúan tudatjuk, hogy Karmos György, a magyar űrélettani kutatás egyik úttörője 86 éves korában elhunyt.
Az űrkutatásban való részvétel csak egy kis részlete Karmos György nagy ívű tudományos pályájának. Nyolc éven át volt intézetünk tudományos igazgatóhelyettese, majd öt éven át igazgatója, nyugdíjba vonulása után pedig a Kutatóközpont Külső Tanácsadói Testületének tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyik alapító professzora, majd professzor emeritusa. Kutatói pályafutását végigkísérte a legújabb technikák alkalmazása és fejlesztése, a számítástechnikai módszerek úttörő idegtudományi alkalmazásától az új elektrofiziológiai regisztráló technikák fejlesztéséig. Nevéhez fűződik több mint 200 tudományos publikáció, számos tanítványa ma már elismert vezető kutató.
Bölcsessége, segítőkészsége sokunknak hiányozni fog. Emlékét megőrizzük, megkezdett munkáját folytatjuk.
ELKH TTK Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoport
Karmos György volt a megalapítója az MTA Pszichológiai Intézetében és annak jogutódjában, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében alakult űrpszichológiai és űr-idegtudományi műhelynek. A hetvenes évek elejétől az ő vezetésével indultak az első állatkísérletes vizsgálatok az űrhajósokat terhelő hatások enyhítésére javasolt gyógyszerek idegélettani hatásainak felmérésére. Az állatkísérletekről még az ő irányításával terelődött a hangsúly a humán kísérletekre, és a későbbi ESA korszakban is figyelemmel kísérte az egyre bővülő tematikával folyó űrkutatási projekteket. Mi sem jelzi jobban a magyar űrkutató közösség megbecsülését, mint az, hogy Karmos György az 1992-es megalapítástól kezdve 14 éven át volt az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja.
Kapcsolódó cikkek:
Táguló határok – könyvbemutató
Szinte minden, amit a magyar űrtevékenységről tudni érdemes, megtalálható a KKM Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztálya új honlapján.
