Újabb műegyetemi diákműhold üzemel a világűrben: az MRC-100.
A 2023. június 12-én, a SpaceX Falcon-9-es hordozórakétája segítségével Föld körüli pályára állt többek között a D-Orbit cég kisműholdhordozója, melynek fedélzetén az Alba Orbital műholdkivetőjében tartózkodott az 5 × 5 × 15 cm-es névleges méretű, 385 grammos, 3-PocketQube osztályú, vagyis 3 egységes zsebműhold méretű – a 2024-ben 100 éves Műegyetemi Rádió Club tiszteletére elnevezett – MRC-100 diákműhold. A június 22-én helyi idő szerint 14:10-kor az AlbaPodból pályára állított MRC-100 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK), a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken (HVT), a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal, az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült, közel másfél év leforgása alatt.
MRC-100 illeszkedési teszt. (Kép: Alba Orbital)
Az MRC-100 június 23-án éjjel 0:21–0:33 közötti Magyarország feletti áthaladása alkalmával vett telemetria adatok alapján a műhold helyi idő szerint 15:00-kor feléledt, jó egészségnek örvend. A tavaly december óta lemerült fedélzeti akkumulátorok feltöltődtek, a továbbiakban a műhold automatizált üzemeltetése, az egyes fedélzeti rendszerek beüzemelése fog megtörténni. Az egyes alrendszerek működéséréről a földi állomás honlapján tájékozódhatnak.
A projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Amateur Radio Digital Communications voltak. A teljes támogatói lista elérhető a fenti honlapon.
Dr. Gschwindt András, a BME VIK HVT címzetes egyetemi docense, mint a műegyetemi műholdprojektek vezetője korábban elmondta: amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogategységébe. A működést biztosító alegységeken (energiaellátó rendszer, fedélzeti számítógép, rádiókommunikációs rendszer), továbbá az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy aktív elektromágneses helyzetstabilizáló rendszer, Nap- és horizontszenzor (CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet), egy GPS vevő, egy nagy felbontású kamera, egy a teljes ionizáló sugárdózist mérő rendszer (27G Technology), egy AIS vevő, és a H-Ion–ATL hőszigetelőanyag-vizsgálata is helyet kapott rajta.
A BME korábbi három kisműholdjának a feladata a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének feltárása, mérése volt, a földi TV-adók frekvenciasávjában. Ezekre alapozva megszületett a világon az első, az adott sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 elsődleges feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata. Elkészült és a műhold fedélzetére került egy olyan mérőrendszer, a hozzá tartozó antennákkal, amely a 28–1766 MHz-es és 2000–3120 MHz-es frekvenciasávban képes méréseket végezni. A mérések eredményét a 436,72 MHz-es és a 2,2675 GHz-es sávban sugározza le a Földre. Az MRC-100 által sugárzott jelek vétele és a műhold üzemeltetése elsődlegesen a BME műholdvezérlő állomásán történik.
MRC-100. (Kép: BME)
A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek – 30 × 30 × 3 mm-es térfogatban: a Szegedi Tudományegyetem akadémiai és diákmoduljai különböző hőmérsékletmérési módszereket hasonlítanak össze űri körülmények között; a Győri Széchenyi István Egyetem kísérlete az alacsony fogyasztású mikrokontrollerek űrbeli működésének vizsgálatára irányul; a Debreceni Egyetem egy mikrovezérlő által irányított kísérleti dózismérő eszközt helyezett el a műholdra azzal a céllal, hogy az űreszköz pályája mentén tapasztalható radioaktív sugárzási térről információt szolgáltasson.
A műegyetemi zsebműholdprojektek szakmai vezetője Dudás Levente. (Forrás: BME VIK) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Pályán az MRC-100
Transporter-8, most is magyar műholddal
PQ alkotók egymás között
MRC-100: felbocsátás májusban
MRC-100
Újabb műegyetemi diákműhold üzemel az űrben (BME VIK)
A SpaceX raktétájával útjára indították a Műegyetem ötödik kisműholdját a Vandenberg űrközpontból.
