Ezzel a mottóval rendezte meg a MANT és az NMHH az idei Űrkutatás Napját.
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) ebben az évben is megszervezte a hagyományos Űrkutatás Napját. Az idei rendezvényt október 18-án 15 órai kezdettel tartották, a vendéglátó a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) volt. Az esemény most is kapcsolódott a Nemzetközi Világűrhéthez. Az idén már 25. alkalommal, október 4–10. között megünnepelt Nemzetközi Világűrhét (World Space Week) rendezvénysorozatának a központi témája most a világűr és a klímaváltozás volt. Így a hazai Űrkutatás Napja egyes előadásai ehhez is kapcsolódtak.
A 2024. évi Űrkutatás Napját szép számú érdeklődő előtt Kovács Kálmán, a MANT elnöke nyitotta meg. Elsőként felkérte Szolnoki Szabolcsot, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért felelős helyettes államtitkárát, hogy köszöntse a megjelenteket. Mivel egy idén májusi kormányrendelet értelmében augusztus 1-jétől az NGM felel az űriparfejlesztésért és az űrtechnológiáért, valamint képviseli Magyarországot a nemzetközi szervezetekben, így az Európai Űrügynökségben (ESA) is, a formális köszöntő kibővült egy részletes tájékoztatóval. Ebben a helyettes államtitkár bemutatta az űrtevékenység támogatására felállított szervezeti rendszert, beleértve az NGM háttérintézményének, a Neumann János Nonprofit Kft.-nek a feladatait. Az intézményi alapok lerakása után a programok kidolgozásán, a finanszírozás kialakításán lesz a hangsúly. Elindítottak egy hazai űripari kérdőívet a magyar űripari vállalatok kihívásainak és szükségleteinek felmérésére. Dolgoznak egy űrtörvény megalkotásán, és vizsgálják a magyar űrügynökség létrehozásának lehetőségét is.
Szolnoki Szabolcs, az NGM technológiáért felelős helyettes államtitkára beszél az Űrkutatás Napja 2024 rendezvényen. (Kép: MTI / Lakatos Péter)
A következő előadó Frey Sándor, a MANT alelnöke volt, aki 15 percben szubjektív válogatást adott az elmúlt év legérdekesebb űrvonatkozású híreiből. Szóba került az űrindítások évenkénti számának töretlen növekedése. Ebben meghatározó szerepet játszik az Egyesült Államok (azon belül is elsősorban a SpaceX vállalat), valamint Kína. Mindez együtt jár a Föld körüli térség növekvő zsúfoltságával, az űrszemét szaporodásával, az alacsony pályás internetszolgáltató műholdseregek pedig folyamatos fejfájást okoznak a csillagászoknak a fény- és rádiószennyezésükkel.
A klímaváltozás volt a fő témája Bozó László akadémikus (HungaroMet Zrt.) összefoglaló előadásának, amelyben kiemelte a műholdas földmegfigyelő rendszerek alapvető szerepét a globális környezeti változások követésében. Legyen szó akár a felhőzet megfigyeléséről, a felsőlégköri ózonréteg monitorozásáról, a légszennyezés méréséről, a sarkvidéki jégtakarók olvadásáról vagy az óceánok vízszintemelkedéséről, a pontos és egyre hosszabb időszakot felölelő műholdas adatsorok nagyon fontosak a folyamatok megértéséhez. Elhangzott, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett a szélsőséges időjárási eseményekhez köthető természeti katasztrófák száma, miközben az emberi áldozatok száma szerencsére folyamatosan csökkent. Ehhez hozzájárult a megfigyelések, tudomány, valamint a katasztrófa-elhárító rendszerek fejlődése, valamint a modern infokommunikációs eszközök elterjedése.
Bodzsár Krisztián, az NMHH Rádiómonitoring osztályának munkatársa az emberi szemmel „láthatatlan”, de modern társadalmunkban annál fontosabb környezeti tényezőről, a rádióspektrumról beszélt. A hatalmas kiépülő és már engedélyezett műholdas rendszerek kapcsán tovább nőtt a frekvenciák koordinációjának, a spektrum felügyeletének jelentősége. Az NMHH ezért fejleszti műholdas mérési képességeit.
Rózsa Szabolcs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Általános és Felsőgeodézia Tanszékének vezetője a műholdas helymeghatározó rendszereknek a Föld megismerésében játszott szerepéről tartott előadást. Történeti visszatekintéssel kezdte, amelyből kiderült, hogy már az űrkorszak hajnalán végeztek űrgeodéziai jellegű méréseket, és már az 1950-es évek végétől bocsátottak fel ilyen célú műholdakat. Manapság a globális navigációs műholdas rendszereket (angol rövidítéssel GNSS) számtalan területen alkalmazzák. A hazai példák közül szó esett a földkéreg mozgásainak pontos vizsgálatáról, a GNSS-hálózatokról, amelyekből ma már nem is egy működik, a légkör nedvességtartalmának meghatározásáról GNSS-mérésekkel, valamint a vízállás-monitorozásra használható GNSS-reflektometriáról is.
A szünet előtti utolsó előadást Kristóf Dániel (Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.) tartotta, A földfelszín változásai műholdas szemüveggel címmel. Bemutatta, milyen nagy számban és változatosságban működtek már eddig is, illetve készülnek az elkövetkező években földmegfigyelési célú műholdak mind Európában – amely a Copernicus programmal világviszonylatban is vezető szerepet játszik a területen –, mind máshol, például az Egyesült Államokban. Az előadó űrfelvételek és idősoraik számos fontos hazai alkalmazását villantotta fel, az aszály monitorozásától kezdve a szántóföldi növények állapotának felmérésén át a felszínborítás változásainak detektálásáig. Szóba került az is, hogyan lehet nyilvánosan elérni egyes optikai és radaros műholdas földmegfigyelési adatokat.
A rövid kávészünet alkalmat adott a kötetlen beszélgetésekre. Utána az Űrkutatás Napja programja további érdekes előadásokkal folytatódott. Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjog és Politika Kutatóintézetének vezetője, a Médiatanács tagja azt a fontos kérdést járta körül a szeptemberben bemutatott Draghi-jelentés kapcsán, hogy mennyire versenyképes az európai űripar. Az Európai Bizottság számára készült jelentés általában Európa versenyképességét vizsgálta, benne az űrszektorra vonatkozó fontos megállapításokkal. Kontinensünk lemaradása amerikai és kínai összehasonlításban egyre nő, a szektor alulfinanszírozott. A jelentés javaslatai között szerepel egy egységes európai űrtörvény megalkotása és a beszerzéseknél a földrajzi visszatérítés elvének a kivezetése. Ez utóbbi a kisebb államok, mint hazánk számára nem lenne kedvező. Az előadó szerint a reform a versenyképesség növelése érdekében elkerülhetetlen, a hazai érdekeket viszont igyekeznünk kell érvényesíteni.
Sik András a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. földmegfigyelési vízióját vázolta fel előadásában. A 4iG egy elsősorban informatikai és távközlési cégcsoport, amely azonban ezekhez kapcsolódóan űripari és védelmi ipari portfólióját is elkezdte kiépíteni. Martonvásáron egy műhold-összeszerelő és tesztközpont építése folyik, a létesítmény 2026-ra lesz kész. Ami a földmegfigyelést illeti, azt drónos és műholdas eszközökkel is végzik. Szóba került a felvételek típusaitól kezdve azok felbontásán át a tárolt adatok hatalmas mennyiségéig sok minden. Az alkalmas adatközpont mellett szükség van automatikus, mesterséges intelligencián alapuló adatfeldolgozási eljárásokra, amelyek adott esetben már a műholdak fedélzetén is el tudják dönteni, mit érdemes lesugározni a földre a korlátozott adatátviteli kapacitás legjobb kihasználásával.
Horváth Gyula (C3S Kft.) az eddigi legnagyobb magyar műhold, az idén felbocsátott WREN-1 apropóján beszélt a ma már 40-nél is több mérnökkel dolgozó cégük tevékenységéről, a múlt és a közeljövő további érdekes műholdas projektjeiről is. Az általuk gyártott műholdak összesen már több mint 100 hónapot töltöttek el a világűrben, hibátlan működéssel. Rendelkeznek földi állomással és küldetésirányító kapacitással is. Fejlesztési elveik között a legfontosabb a rendkívüli megbízhatóság, ami a CubeSat kategóriájú műholdak esetében, nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló.
A WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) 6 egységes (6U) CubeSat készítése. (Kép: C3S Kft.)
Az Űrkutatás Napja két oktatási témájú előadással zárult. Zentai István (SpaceBuzz) az oktatási ökoszisztémáról beszélt Magyarország űrstratégiájának tükrében, megemlítve néhány jó példát az óvodások inspirálásától kezdve az egyetemista korosztályok oktatásán át a tanártovábbképzésig. Székely Anna Krisztina, a MANT főtitkárhelyettese pedig átfogó képet adott a szervezet diákokat célzó programjairól, például az űrtáborokról, az Irány az űr! csapatversenyről, a CanSat versenyről, valamint a diákpályázatról és rajzpályázatról. Ez utóbbinak a következő fordulóját is ez alkalommal hirdették meg. A 2025. februári beadású pályázatok idei központi témája: Élet egy űrállomáson. (A diákpályázat részleteivel hamarosan egy külön cikkben jelentkezünk. – A szerk.)
Az NMHH és a Galileo Webcast szakemberei jóvoltából adott élő közvetítés révén azok is élvezhették a 2024-es Űrkutatás Napja programját, akik nem tudtak személyesen elmenni és meghallgatni az előadásokat. A közvetítés felvétele utólag is megtekinthető a YouTube videómegosztó platformon.
Az Űrkutatás Napjáról hírben számolt be a Magyar Távirati Iroda is.
Kapcsolódó cikkek:
PROGRAMAJÁNLÓ: Űrkutatás Napja 2024
Földmegfigyelés a közigazgatásért (1. rész)
Földmegfigyelés a közigazgatásért (2. rész)
Alapkőletétel Martonvásáron
WREN-1: az eddigi legnagyobb magyar műhold
Virtuális űrutazás magyar fejlesztéssel
Idén is Irány az űr!
Indul a harmadik országos CanSat verseny
Idén Győrbe látogat a MANT Űrtábor
A MANT és az NMHH október 18-án (pénteken) tartandó rendezvényére minden érdeklődőt várnak.
