Befejezte küldetését és visszatért a légkörbe az MRC-100, az ötödik műegyetemi diákműhold.
Az apró MRC-100 műhold január 4-én a hajnali órákban fejezte be küldetését. A Műegyetem kutatói a 3 egységnyi PocketQube (3PQ) kategóriában elsőként demonstrálták a 2267,5 MHz-es mikrohullámú S-sávban a stabil 100-200-400 kbit/s-os adatátviteli sebesség megvalósíthatóságát.
MRC-100. (Kép: BME)
Az MRC-100 2025. január 4-én, valamikor a hajnali órákban került 100 km alatti pályamagasságra, ezután bezuhant a Föld légkörébe és működő műholdként megsemmisült. A diákműhold több mint másfél éves küldetése során a földi vezérlő és vevőállomások segítségével összesen 882 541 különböző telemetria adatcsomagot sikerült rögzíteni a 436,72 MHz-es frekvenciasávban, a névleges 5–25 kbit/s adatátviteli sebességgel (a műhold vezérlése is ebben a frekvenciasávban történt).
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) korábbi SMOG-P pikoműholdjának a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének feltárása, mérése volt a feladata a földi TV-adók frekvenciasávjában. Ezekre alapozva megszületett a világban első, az adott sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 elsődleges feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata volt. A műhold fedélzetére egy olyan mérőrendszer került, a hozzá tartozó antennákkal, amely a 28–1766 MHz-es és 2000–3120 MHz-es frekvenciasávban volt képes méréseket végezni. A mérések eredményét a 436,72 MHz-es és a 2,2675 GHz-es sávban sugározta le a földre. Fedélzetén meghívott „utasként” három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem Győr, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerültek.
Dudás Levente, a műegyetemi zsebműholdprojektek szakmai vezetője elmondta, hogy az MRC-100 küldetése során sok esetben küzdött az űrbéli elemekkel, részecskesugárzással, extrém működési paraméterekkel, napelem-degradációval, teljes ionizáló dózisterheléssel. Mindezek mellett összességében megfelelően teljesítette a küldetését és rengeteg hasznos tapasztalattal szolgált a műegyetemi diákműhold-fejlesztő csapat számára. A rendkívüli napfolttevékenység miatt a tervezettnél rövidebb ideig maradt Föld körüli pályán a Műegyetem ötödik műholdja. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének oktatói, kutatói és hallgatói az MRC-100 üzemeltetésével párhuzamosan már a következő 3PQ méretű űreszközön dolgoznak. A HUNITY (NMHH-1) várhatóan 2025. negyedik negyedévében kerül föl alacsony Föld körüli műholdpályára.
Az MRC-100 pikoműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatók szakmai irányítása mellett készült, közel másfél év leforgása alatt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal. Az MRC-100 projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Amateur Radio Digital Communications voltak. A támogatók részletes felsorolása és az MRC-100 projekt részletei itt érhetők el. A kezdetekről, a felbocsátásról pedig a BME.hu honlap egy korábbi tudósításában lehet olvasni. (Forrás: BME sajtóközlemény) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Pályán az MRC-100
Bejelentkezett a legújabb magyar műhold
Űrtechnológia és űrkutatás
A műholdak szerepe a hazai mérnökoktatásban
Teljesítette küldetését a SMOG-P
Pályára állt és működik a SMOG-1
Befejezte küldetését az ötödik műegyetemi diákműhold (BME)
Az űrkutatással, űrtevékenységgel kapcsolatos hazai vonatkozású eredményekről vár színvonalas ismeretterjesztő írásokat január végéig a hamarosan megjelenő 2024-es Űrtan Évkönyvbe a MANT.
